Megkérném a tisztelt egybegyűlteket, hogy ne vegyék magukra. Tényleg. Nem róluk szól, hiába barátnők ők is. Valamiért elég sokszor botlok olyan barátnőbe, aki csak akkor keres, ha érdeke fűződik hozzá. Ez egészen régen így van már. Eleinte egyáltalán nem volt barátnőm, csak Réka, de az osztályból senki. Aztán a gimiben lett barátnőm 10 évesen, de róla meg kiderült, hogy valójában nem barátnő, csak valamiért örömét leli a szekálásomban, persze szigorúan a hátam mögött. Aztán lett még egy barátnőm, aki viszont egy nyári szünet alatt teljesen elfelejtette, hogy mi valaha jóban voltunk, másoknak konkrétan letagadta, hogy ő valaha is szóba állt velem. Aztán jöttek az olyan barátnők, akiket az elején említettem, akiknek akkor kellek, ha kell tőlem valami. Egy "majd beszélünk" után simán eltelhet fél év is, mire legközelebb beszélünk, és akkor is tudok segíteni valamiben véletlenül. Nem esik jól. Ez a helyzet. Anyuval ma beszéltünk erről pont, és mondta, hogy le kéne már akadni errő