LizaGazdija

A tegnapi hazaút után, ami 17 órán át tartott (10 óra repülés, 5 óra malmozás a tranzitban, 2 óra repülés), mára tökre elfogyott a türelmem az utazással szemben. Bécsbe csak két és fél óra a vonatozás, de én fél óra után már úgy, de úúúúgy szenvedtem, mint még soha. Azt hittem, sosem érünk ide, főleg, amikor vagy tíz percet álltunk Hegyeshalomban. Eleve nem értem, miért kell EC-t üzemeltetni, pláne fülkéset, amikor olyan gagyi, mint állat. A csomag nem fér el rendesen, de legalább a fejem fölé kell emelni a 15 kilós bőröndöt, ha tenni akarom valahová, a lábamat meg kilencven foknál is jobban be kell hajlítani, különben nem fér el a velem szemben ülő, hiába hajlítja be kilencven foknál is jobban a lábát, ennél fogva úgy egy óra után már rettenetesen fáj a térdem. De ez a mai út... Sebaj, jövő szombatig kipihenem ezt, és vígan tudok majd közlekedni Bécs-Budapest-Bécs vonalon. Pestre ugyan busszal, de visszafelé akkor is EC-vel, meh.

Máltán az az élet kulcsszava, hogy mela. Pontos fordítása nem ismert, töltelékszó, nagyon sokféle szituációban használják, de azért valami közelítő megoldást lehet rá találni: "oké", "jól van az úgy". Nagyon vicces helyzetek adódnak ebből. Mela, ha csőtörés van. Múltkor legalább két órán át csordogált az utcán az aszfalt alól felbugyogó víz, és tökre senkit sem zavart, nem jött szerelő, nem történt semmi. Végül valaminek azért történnie kellett, mert másnap már nem úszott az utca, de hát azért ez eléggé mela. Mela az is, ha módosított útvonalon jár a busz. Ezen a héten délutános vagyok, tehát fél 4-re megyek be. Amúgy kb. 40 fok van, párás hőség, a nap perzsel, szóval nem egyszerű. Egyik nap gondoltam, ha pont jön egy busz, amikor a félútnál lévő megállóhoz érek, felpattanok rá, mert ott van légkondi, és akkor plusz 10-12 perc hőségben caplatás helyett 3 percet (két megállót) utazhatok légkondis buszon. Jött is egy busz, fel is pattantam rá, érvényesítettem is a...