Sherlock Holmes

K. Andival és a húgával, Jucival néztük meg, és mindannyiunknak tetszett.

A trailer alapján várhatónál sokkal jobb volt szerintem, bár érdekes, hogy legalább két olyan jelenet van az előzetesben, ami a vetítésen nem szerepelt. A film közepén a tekercs cseréje elég érdekesre sikerült, kisebb derültséget okozott a teremben, de sebaj, ez semmit nem vont le a film élvezeti értékéből.

A film főcíme és vége főcíme szerintem nagyon jól sikerült darab, érdemes volt a végén bent maradni és végignézni ezeket a kis grafikákat, mint ahogy érdemes volt az elején nem lemaradni arról, ahogy a különböző gyártó cégek logóját kirakják a londoni utca macskaköveiből.

Kicsit fura a Sir Arthur Conan Doyle által megálmodott makulátlan angol úriember után Robert Downey Jr. Sherlockja, de egyáltalán nem rossz, sőt nagyon jó. Érdekes a pipázás mellett a piálás, a nőzés meg a verekedés, de vicces. Amúgy is sok humoros jelenet van a filmben, és ezek a szinkronban is átjönnek, mert a szinkron jó – meg is lepődtem rajta.

Múltkor írtam, hogy Jude Law nagyon nem illett a Doctor Parnassusba. Ide viszont tökéletesen illett, nagyon jó Watsont alakított. Írta is valaki a trailerhez hozzászólva a youtube-on, hogy a könyvekben Watson hasznos segítsége Sherlocknak, okos és jól gondolkodik, de a filmekben eddig mindig idiótának ábrázolták, ez az első eset, hogy nem. Az első feléhez nem tudok hozzászólni, mert időtlen idők óta nem láttam Sherlock Holmes filmet, ezért nem emlékszem, hogy mennyire tűnt idiótának a jó Watson doktor, de hogy most nagy lángelme volt, az biztos.

Tudom, tök ciki vagyok, de velem Lord Blackwood simán elhitette, hogy ő valamiféle nagy hatalmú fekete mágus, izgultam is rendesen, amikor pl. a nagykövetet beáldozta gyújtósnak, hogy na, most már aztán bárkivel bármit meg tud tenni. Ehhez képest Sherlock nagyon szépen felgöngyölítette az ügyet, és simán rájött, hogy csak a kémiához ért ez a lord, vagy értenek hozzá a csatlósai.

Megvan az új kedvenc utolsó mondatom is: “Hosszú még az út az akasztófáig.” Erre mondja az angol, hogy priceless.

Egy szó mint száz, Guy Ritchie és csapata nagyot alkotott, és várom már a második részt, ami állítólag jövőre jön ki.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai