Ma volt az első nap,

hogy 3 órán át fájdalomcsillapító nélkül voltam, és nem is fájt a seb, amíg el nem kezdtem enni. Úgyhogy végül bevettem azért még egy gyógyszert, de remélem, holnap vagy holnapután már leállhatok róla. Az állam amúgy már teljesen jól van, bár jólesik neki a jegelés továbbra is, akár az arcomnak.

Ha már itt tartunk, ma van az első olyan nap is, hogy nincs nonstop jég a fejemen. A moziba azért elvittem a lefagyasztott vizemet, és szorongattam is bőszen a képemre a film alatt, de most pl. már vagy 4 órája nem jegeztem, és semmi bajom. Csak azt a cérnát ne érezném... Ja, és ami a legjobb: semmit nem kellett pépesítenem, már csütörtökön sem. Bal oldalon simán rágok, csak nyilván akkora darab kaját kell egyszerre bepakolni a számba, amekkora befér a jelenlegi kis lyukon, mert sajnos rendesen nem bírom kinyitni a seb miatt. Remélem, már nem elkiabálás azt mondani, hogy egész olcsón megúsztam ezt a bölcsességfog eltávolítást: nem dagadt be a képem, nem kaptam szájzárat, és nem voltak elviselhetetlen fájdalmaim. Ettől függetlenül naaaagyon melegen ajánlom a felső bölcsességfogaknak, hogy vagy ne jöjjenek ki, vagy normálisan nőjenek, a bal alsónak meg azt, hogy most már ne találjon ki nekem semmi hülyeséget, ha eddig kibírta. Ezt a műtétet nem szeretném még egyszer, ezt a recsegést-ropogást, számban tornászást, államat majdnem eltörést, nyelvemet elvágást. Ezt köszi, nem kérem még egyszer.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai