LizaGazdija

Bizony, újabb zene, amit edzésen hallottam. Jót tesz nekem, hogy eljárok erre az órára, mert így késleltetve ugyan, de azért eljutnak hozzám új zenék is annak ellenére, hogy a Danubius kicsinálása óta nem hallgatok rádiót.

Mire felvirradt a kirándulás reggele, egy ember kivételével mindenki lemondta a részvételt. Úgy döntöttünk Tomival, hogy azért mi kirándulunk, csak a találkozóponton megkérdezzük az egyetlen diákot, jön-e velünk így is, hogy egyedül lesz, vagy inkább ugorja ezt a programot, és hazamegy. (Nem lakik messze Hűvösvölgytől.) Miután ezt megértekeztük, a kutyánk is felébredt, előtámolygott a kosarából, majd hányt kettőt, aztán ment a dolgára. Rendkívül érdekes egy állat ez, és annyira megdöbbentem, mikor láttam, hogy öklendezik, hogy nem tartottam a szája elé zacskót, úgyhogy persze takarítani kellett utána. Szendvics- és teagyártás, majd pakolás következett, végül elindultunk. Megálltunk azért a Moszkván is, hátha odament valaki olyan, aki eredetileg nem szólt, hogy jönne, de nem. Hűvösvölgyben aztán az az egy szem diák azt mondta, szívesen kirándulna velünk, úgyhogy útra keltünk. A Nagyrétet megkerülve indultunk Kis-Hárshegy felé, ahol felmásztunk a kilátóba, és szép, sűrű ködöt láttu...

Néha sajnos szükség van rá. Nálam a következők válnak be. 1. Olvasás, még akkor is, ha lehangoló könyvet olvasok éppen. 2. Tanítás. Biztos azért, mert szeretem a munkámat, mindenesetre elég kb. 10 perc, hogy jó legyen a kedvem. 3. A farm, ahol élünk. Akkor is, amikor direkt arra megy ki a játék, hogy alaposan megríkassák a nézőt. Nem hagyom magam, és egyébként is, A farm ahol élünk a top, nincs sorozat, amit jobban szerettem volna ennél gyerekkoromban, és most már a nosztalgiafaktor is játszik, mert azért azt már látom, hogy bőven vannak hibái ennek a sorozatnak. 4. Sütés-főzés, aztán evés. Ezt igyekszem csak végszükség esetén hangulatjavítóként bevetni, különben hamarosan gurulnék. 5. Step és erősítés. Azért elég jó kis tárházam van, és szerencsére ezek külön-külön, vagy akár kombinálva szinte mindig segítenek.

Túl későn jöttem rá, hogy idén is lesz eredményváró buli a nagykövetségen, két nappal azután, hogy kiírták a facebookra a szervezők, elfogyott a hely, nem mehet több ember. Bíztam benne, hogy Ryan elmegy (ő a két kedvenc amerikanisztikás tanárom közül az egyik), és majd esetleg ír róla valamit, legalább a facebookra, és nem csalódtam, egy teljes blogbejegyzéssel örvendeztetett meg. Mivel erre a jó kis bulira nem jutottam be, gondoltam, nézem a CNN-t. Még örültem is, hogy másnap nem kell felkelni reggel, milyen tök jó lesz élőben hallani, hogy ki nyert. Ezt vagy egy tucatszor végiggondoltam, mire leesett, hogy az a csütörtök, amikor nem kelek korán, a kedd után meg általában a szerda szokott következni, amikor is egész délelőtt tanítok a suliban. Nem baj, gondoltam, hős leszek, legalább 1-ig nézem a választási műsort. Az egész éjfélkor kezdődött, mert akkor volt 6 óra azokban az államokban, ahol elsőként zárták az urnákat. Negyed 1 körül kezdtek eredményeket mutogatni, de a képernyő...

Ma már K. tartott órát. Délután odatelefonáltam a terembe, hogy lesz-e ma, és mondták, hogy nem telefonált, hogy nem lesz. Kérdeztem erre a recepciós lánytól, nem lehet-e, hogy nem gyógyult meg, de nem szólt oda mégsem. Erre a lány simán elmesélte nekem, hogy nem beteg volt a srác, hanem kihúzták két fogát szombat éjjel. Ezen elsőre meghökkentem, mert nem számítottam rá, hogy csak így kibeszélik az oktatókat vadidegeneknek a recepción (legalábbis a lánnyal még sosem találkoztam, este már más van ott), meg mondjuk az is furcsa, hogy valaki éjszaka húzasson fogat. Aztán az esti edzésen kiderült, hogy K-nak is a jobb oldalon az alsó bölcsességfogát kapták ki, mint nekem két éve, plusz a mellette lévő fogat, amit a bölcsességfog kilyukasztott, mint nekem. Csak nekem azt nem húzták ki, inkább megpróbálta megmenteni a doki. (Hozzá is vissza kéne mennem, ajjaj.) Egyébként egész este rossz volt a kedve, nem is stand-upolt, amit kicsit azért hiányoltam. Egy nagyon keveset mesélt arról, milyen...

Tegnap késve indultam el edzésre, futottam, mint a nyúl, és elég jó időben oda is értem. A recepción pont ott volt egy lány, aki szintén erre az órára jár, és a következővel fogadott: "Képzeld, nincs K!" (Aki az edző.) Erre már fordultam volna ki a helyiségből, mikor hozzátette, hogy van viszont helyettesítés. Hát, gondoltam, akkor maradok, végül is lényeg, hogy meglegyen az óra, az mellékes, hogy én legjobban K edzéseit szeretem. Egy számomra eddig ismeretlen lányt érte az az öröm, hogy megtarthatta K óráit. Kérdezte, hogy szoktuk csinálni a stepet, erre az egyik lány elmesélte neki még az öltözőben, hogy K lelépi nekünk a koreográfia egy részét sokszor, csináljuk utána, amikor már megy, akkor járkál, és nézi, hogy kinek nem megy, és akkor annak segít, aztán megint lelépi az új adagot, és így tovább, miközben az új részeket hatszor-nyolcszor kell megcsinálni, aztán megint elölről az egészet sokszor. Erre a lány reakciója a következő volt: "Ja, hát úgy könnyű dumálni, ha...

Mert rám fér. Mellesleg nagyon várom már A hobbit első részét, bár röhejesnek tartom, hogy egy 300 oldalas könyvből ugyanúgy trilógiát kelljen forgatni, mint egy három kötetből álló, összesen 1200 oldalas történetből.