LizaGazdija

Hozzá tartozik még a kihagyott kb. 1 hónaphoz, hogy voltunk Tomival és az anyukájával múmiás kiállításon, valamint az is, hogy Tomi vett egy Hyundai Ponyt :) Nagyon szééép! Komolyan :) És teljesen csendes meg minden :) Azt is el szerettem volna mesélni, hogy milyen furcsa érzés rég nem látott ismerősökkel találkozni. Először itt volt Márkus Dani, lázáros oszttársam, 9 éve nem láttam. A buszról leszállva jött oda hozzám, hogy szerinte ismer engem. Én meg megerősítettem, hogy ez tuti, mert egy osztályba jártunk :) Teljesen feldobódtam ettől. Aztán érdekes volt még összefutni az utcán a volt angoltanárommal is. Valamint megdöbbentett, hogy láttam Poggit :) Neki nem köszöntem, mert ő éppen lefelé szállt a villamosról, míg én fölfelé tartottam, és mire leesett, hogy ez ő, addigra már az aluljáróhoz vezető lépcsőn lefelé haladt eléggé gyors tempóban. A film, az Amistad, nem tetszett. Sokkal izgibb volt netes honlapon elolvasva az egész történet :) De így legalább képben vagyok. 2 és fél órás...

Először is: Kedves Andi, még egyszer nagyon boldog 20. születésnapot :) Tök régen nem jöttem már fel ide :O Pedig azért sok minden történt. Voltam például hastáncbemutatón, de hastáncórán azóta sem :( Nagyon hiányzik :( Aztán ugye van ez a suli, amit megdöbbentő módon nagyon élvezek :O Ugyan irtó sokat kéne olvasni, és emiatt csak az olvasnivaló töredékét tudom megnézni, mégis teljesen jó az egész :) Eddig minden órán kaptam stampet Jamestől. Magdival tartottunk egy szuper előadást az 50-es évek divatjáról. Megírtam az első esszét is, nagyon érdekel, milyen kritikát kapok rá. Mondjuk sok jóra nem számítok, de azért szeretném, ha nem szólná le teljesen. Andinak ma van szülinapja, mint azt már említettem is, és nekem ettől jó lett a kedvem :) Mindig jó lesz a kedvem, ha az Andikkal beszélgetek, és ma a szülinapos Andival együtt buszoztunk, úgyhogy teljesen jó volt :) Megkaptam tőle kölcsönbe a Bridget Jones naplóját könyvben, amit igyekszem majd elolvasni, még akkor is, ha nem fog túl gy...

Ma minden olyan jól ment. Két szemináriumra is bejutottam mindenféle tülekedés meg sorsolás nélkül. Ráadásul mindkettőre Anitával, ami örvendetes, mert igazán szimpatikus csoporttárs. Az utolsó óra után elmentem vele a Goethe Institutba, mivel volt két agyoncsapnivaló órám, de nem akartam egy napon belül másodszor is felmenni Tomiékhoz. Azért mégis... Goethe után már egyedül elmásztam az Astoria Fitnessbe, hogy megkérdezzem, milyen bérletet kell vennem, hogy elismerjék az ELTE-n. Mivel a telefonban a tanszékről egy nő ezt mondta, hogy ezt tegyem. Ehhez képest a Fitnessben az ott ülő nő kissé ingerülten közölte, hogy az X-edik vagyok a nap folyamán, aki ezzel állít ide, dehát neki honnan kéne tudni a választ, ha egyszer nem neki kell elfogadni. Milyen igaz! Úgyhogy holnap felhívom a tanszéket újból, és megkérem őket, fussunk neki még egyszer, és válaszoljanak végre. Nem érek ám rá akármeddig. Már felvettem a külső helyszínű edzést, igazán jó lenne, ha nem most találnák ki, hogy mégsincs...

Hétfőn 9-kor felkeltem szépen, majd 11-re betalpaltam a MUK-ra. Gondoltam, kb. 5 perc alatt megszerzem az indexet, ahogy ez lenni szokott. Még induláskor jól feldúlt "valaki" a hülye megjegyzéseivel, de az igazi jó csak a TO-n jött. Kilométeres sor, őrrel meg minden. Egy csaj azt mondta, nekem nem adják ki az indexem, kell igazolás, hogy tényleg megcsináltam azt a tanegységet, aminek a jegye későn került fel. Elmentem az Ajtósira, ahol Elvira döbbenten nézett rám és visszaküldött a MUK-ra, hogy nem kell igazolás. Tényleg nem kellett. Tudod, mi kellett? 5 órás sort végigállni, na az kellett. A végén már egészen közel voltam az ájuláshoz meg egyéb kellemességekhez. Amik végül mégis elmaradtak :) Tegnap megvolt az első óra Jamesszel. Csak kb. negyed óra volt. Nem szeretem :( Már megint fenyegetőzik :( Egyelőre csak CD-n keresztül, de mégis. 10-kor leléptem a suliból, mert semmi kedvem nem volt megvárni a két másik amerikanisztikás órát, hogy kiderüljön róluk, nem is lesznek. Mer...

Szerdán találtam a hónom alatt kemény, fájós dudort, ami belül található. Csütörtökön délután találkoztam Blankával, voltunk a Podmaniczky utcában teaházban. Hangulatos, de azért a Vörös Oroszlán teaház jobban tetszik. Jót beszélgettünk, aztán Tomival elmentünk mozizni. A Ház a tónál c. filmet néztük meg, nagyon szép és romantikus, nekem nagyon-nagyon tetszett :) Pénteken délelőtt megnéztük a Rém Romot is, ami viszont rettenetes. Szerintem legalábbis. Szörnyen bugyuta, csúnya az animáció is. Meg az a baki is böki a szemem... A mese elején a kutya még szuka, a mese végén azonban hirtelen megfontolásból kanná változik. Grrrr :S Este voltam orvosnál, ahol a dudort szőrtüszőgyulladásnak minősítették és adtak rá kenőcsöt. Azóta már kisebb, puhább és kevésbé fájós :) Szintén pénteken tudtam meg, hogy nem 11-től, hanem MOST hétfőtől van suli. Az a jó benne, hogy a kurzuskínálatok szörnyen hiányosak, dehááát... Na sebaj. Az előbb tudtam meg a drága jó útvonalterv segítségével, hogy nincs semmi...

A Miami Vice moziváltozata nem valami nagy szám, meg kell mondjam. Az operatőr szerintem tök jó, a zene is tetszett, de a történet nuku.   "Christopher Robin and I walked along Under branches lit up by the moon Posing our questions to Owl and Eeyore As our days disappeared all too soon But I've wandered much further today than I should And I can't seem to find my way back to the Wood So help me if you can I've got to get Back to the House at Pooh Corner by one You'd be surprised There's so much to be done Count all the bees in the hive Chase all the clouds from the sky Back to the days of Christopher Robin and Pooh Winnie the Pooh doesn't know what to do Got a honey jar stuck on his nose He came to me asking help and advice And from here no one knows where he goes So I sent him to ask of the Owl if he's there How to loosen a jar from the nose of a bear It's hard to explain how a few precious things Seem to follow throughout all our lives After all...

  A gólyatábor már 20-án vasárnap elkezdődött, de mi Tomival csak hétfőn mentünk le. Útba ejtettük Gyöngyöst, ahol a három informatika előadásból csak egyet hallgattunk meg, mert uncsi volt és a Power Pointról szólt, amit Tominak nem kell magyarázni (nekem ugyan még volna mit megtanulni róla, de ez akkor is unalmas volt, különben sem az én tanegységem). Délután négykor értünk Füzérre kalandos út és többszöri eltévedés után. A táborban egy darab kedvetlen gólya, egy darab kedvetlen tavalyi gólya, valamint egy csapat menő csávó tartózkodott (fürdős kurva és társai – ők mondták magukról). A többiek a Nagy-Milicre kirándultak éppen. Sajnálom, hogy idén ez nekem kimaradt, mert nagyon jó túra nagyon sok hagyományos ökörséggel (pl. gólyák fatörzsbe tuszkolása, hastánc egy rozzant budi tetején, LuFi-oszlop megmászása, lovagi torna). Mi Tomival sátorállítás után felmásztunk a füzéri várhoz. Tavaly még zárva volt, így az állványokon másztunk be, idén azonban belépő ellenében lehetett bejutni. Sz...