Jó kedvem van :)
Először is: Kedves Andi, még egyszer nagyon boldog 20. születésnapot :)
Tök régen nem jöttem már fel ide :O Pedig azért sok minden történt. Voltam például hastáncbemutatón, de hastáncórán azóta sem :( Nagyon hiányzik :( Aztán ugye van ez a suli, amit megdöbbentő módon nagyon élvezek :O Ugyan irtó sokat kéne olvasni, és emiatt csak az olvasnivaló töredékét tudom megnézni, mégis teljesen jó az egész :) Eddig minden órán kaptam stampet Jamestől. Magdival tartottunk egy szuper előadást az 50-es évek divatjáról. Megírtam az első esszét is, nagyon érdekel, milyen kritikát kapok rá. Mondjuk sok jóra nem számítok, de azért szeretném, ha nem szólná le teljesen.
Andinak ma van szülinapja, mint azt már említettem is, és nekem ettől jó lett a kedvem :) Mindig jó lesz a kedvem, ha az Andikkal beszélgetek, és ma a szülinapos Andival együtt buszoztunk, úgyhogy teljesen jó volt :) Megkaptam tőle kölcsönbe a Bridget Jones naplóját könyvben, amit igyekszem majd elolvasni, még akkor is, ha nem fog túl gyorsan menni. A sok más mindenféle mellett :(
Dirknél országismereten, ami videózós óra, megnéztük a félév első filmjét. Nem sámli... Némafilm. Das Cabinet des Dr. Caligari. Nem tudom, mikori, de a felvétel minőségéből ítélve mondjuk nagyon a filmgyártás legeleje. Utánanéztem. 1920. "Widely considered to be the first true horror film ever made." Nos, horrornak azért nem titulálnám. Annak azért gyenge. Van a sztoriban ez a Dr. Caligari, aki szert tesz egy Somnabure-ra (ha jól emlékszem a kifejezésre), kinek lényege, hogy 23 éves és 23 éve alszik éjjel-nappal. Dr. Caligarinak hatalma van felette és fel tudja ébreszteni. Ja, a Somnabure neve Cesare. Na szóval ez a Cesare ismeri a múltat és a jövőbe lát, bárki kérdezhet tőle bármit, mindenre ismeri a választ. Egy fiatalember azt kérdezi, hogy meddig fog élni, mire Cesare azt mondja, a következő hajnalig. És tényleg. Kissé egyszerű történet, dehát ugye Columbon felnőtt embereknek ez a sztori nem is tartogathat túl sok meglepetést :D Ami nagyon negatív benne, hogy világoskék háttérre szintén világoskék betűkkel írták a szöveget, ami az olvasást csöppet nehézkessé tette. Túléltem, de azért mégis... Mert a beszédet így oldották meg :) Kiírták a képernyőre a szöveget :) 74 perc az egész, és szerintem nincs vége. Vagy ha az a jelenet, ami után az ENDE feliratot biggyesztették, valóban a vége volt, szó szerint, akkor nagyon gyenge a vége.
Jamesnél is filmeztünk, nála a Pleasantville-t néztük meg. Nagyon tetszett nekem :) 50-es évek. Nem értek egyet azzal, hogy szerinte mindenki a saját maga képére formálná az 50-es éveket, ha ott találná magát. Én nem csinálnék belőle 2006-ot. Pont azért, mert akkor az már nem lenne az 50-es évek, pedig az egésznek ez a lényege. Én megfigyelném, hogy hogyan mennek a dolgok. De nem tenném tönkre nekik a világukat. Fölösleges őket erőszakkal (tulajdonképpen ez történik) kiszínezni, ha egyszer úgyis színessé válnak maguktól is. Ráadásul a 2006-ból (a filmben 1998-ból, tökmindegy) érkezett ember még tudja is, hogy majd egyszer kiszínesednek. Logikai bukfenc van egy pár a filmben, no de sebaj. Ettől még jó film :) Csak ha az ember attól lesz színes, hogy kifejezi végre az érzéseit, akkor a rózsa mitől is lesz színessé? Ő is kifejezi az érzéseit? Na kötve hiszem... Viszont az Ádám és Éva plusz egy alma jelenet vicces volt :D
Zsófinál voltam vacsorára, mert meghívott. Leo is ott volt, aki a barátja. Beszélgettünk, főztek, segítettem krumplit pucolni és szeletelni. Főként németül beszéltünk, bár már elég fáradt voltam, ezért időnként nehezemre esett a dolog. Pl. a jelenlegi politikai helyzet vázolását meg sem kíséreltem német nyelven. Ahhoz túl kényelmes voltam már :) Jól éreztem magam. Ez az egész az osztálytaliból indult ki, ahol Zsófi is ott volt. És ahol nem igazán éreztem jól magam. Nem volt rossz alapjában véve, de abszolút nem így képzeltem. Szerettem volna (majdnem) mindenkivel beszélgetni egy kicsit, és ez baromira nem így alakult. Bosszantott a dolog. Kicsit úgy éreztem magam, ahogyan már a gimiben is szoktam. Nem volt túl kellemes. De sebaj, elmúlt, majd legközelebb jobb lesz. Ja, egyébként tevékenyen részt vállaltam a szervezésben. Az időpont közös kiötlése után én szereztem a helyet. Izzasztó feladat volt, féltem, hogy a végén nem sikerül... Az egyik helyen nem tudtam már foglalni, a másikon meg "kisebb belső átalakítás" miatt ugyan zárva volt az étterem, de minket fogadtak volna. Biztatóan hangzik, ugye? A végén persze csak megoldottam, de azért jó sokat idegeskedtem rajta :) A tali után Tomi moziba vitt, a Bandidast láttuk, szerintem teljesen jópofa film :)
Holnap, ha hiszitek, ha nem, filmet nézünk :) Amistad. Nóra azt mondja, a rabszolgaságról szól és sírós film. Nagyon utálnék mindenki előtt sírni. Már a Bukást is inkább itthon néztem meg, nem pedig a többiekkel a moziban, mert gondoltam, sírós film. Az mondjuk pont nem volt sírós, de ez most nem tartozik a lényeghez :) Szóval holnap film, most meg már éjjel van. Mindjárt reggel. Miért nem vagyok képes időben lefeküdni?
Tök régen nem jöttem már fel ide :O Pedig azért sok minden történt. Voltam például hastáncbemutatón, de hastáncórán azóta sem :( Nagyon hiányzik :( Aztán ugye van ez a suli, amit megdöbbentő módon nagyon élvezek :O Ugyan irtó sokat kéne olvasni, és emiatt csak az olvasnivaló töredékét tudom megnézni, mégis teljesen jó az egész :) Eddig minden órán kaptam stampet Jamestől. Magdival tartottunk egy szuper előadást az 50-es évek divatjáról. Megírtam az első esszét is, nagyon érdekel, milyen kritikát kapok rá. Mondjuk sok jóra nem számítok, de azért szeretném, ha nem szólná le teljesen.
Andinak ma van szülinapja, mint azt már említettem is, és nekem ettől jó lett a kedvem :) Mindig jó lesz a kedvem, ha az Andikkal beszélgetek, és ma a szülinapos Andival együtt buszoztunk, úgyhogy teljesen jó volt :) Megkaptam tőle kölcsönbe a Bridget Jones naplóját könyvben, amit igyekszem majd elolvasni, még akkor is, ha nem fog túl gyorsan menni. A sok más mindenféle mellett :(
Dirknél országismereten, ami videózós óra, megnéztük a félév első filmjét. Nem sámli... Némafilm. Das Cabinet des Dr. Caligari. Nem tudom, mikori, de a felvétel minőségéből ítélve mondjuk nagyon a filmgyártás legeleje. Utánanéztem. 1920. "Widely considered to be the first true horror film ever made." Nos, horrornak azért nem titulálnám. Annak azért gyenge. Van a sztoriban ez a Dr. Caligari, aki szert tesz egy Somnabure-ra (ha jól emlékszem a kifejezésre), kinek lényege, hogy 23 éves és 23 éve alszik éjjel-nappal. Dr. Caligarinak hatalma van felette és fel tudja ébreszteni. Ja, a Somnabure neve Cesare. Na szóval ez a Cesare ismeri a múltat és a jövőbe lát, bárki kérdezhet tőle bármit, mindenre ismeri a választ. Egy fiatalember azt kérdezi, hogy meddig fog élni, mire Cesare azt mondja, a következő hajnalig. És tényleg. Kissé egyszerű történet, dehát ugye Columbon felnőtt embereknek ez a sztori nem is tartogathat túl sok meglepetést :D Ami nagyon negatív benne, hogy világoskék háttérre szintén világoskék betűkkel írták a szöveget, ami az olvasást csöppet nehézkessé tette. Túléltem, de azért mégis... Mert a beszédet így oldották meg :) Kiírták a képernyőre a szöveget :) 74 perc az egész, és szerintem nincs vége. Vagy ha az a jelenet, ami után az ENDE feliratot biggyesztették, valóban a vége volt, szó szerint, akkor nagyon gyenge a vége.
Jamesnél is filmeztünk, nála a Pleasantville-t néztük meg. Nagyon tetszett nekem :) 50-es évek. Nem értek egyet azzal, hogy szerinte mindenki a saját maga képére formálná az 50-es éveket, ha ott találná magát. Én nem csinálnék belőle 2006-ot. Pont azért, mert akkor az már nem lenne az 50-es évek, pedig az egésznek ez a lényege. Én megfigyelném, hogy hogyan mennek a dolgok. De nem tenném tönkre nekik a világukat. Fölösleges őket erőszakkal (tulajdonképpen ez történik) kiszínezni, ha egyszer úgyis színessé válnak maguktól is. Ráadásul a 2006-ból (a filmben 1998-ból, tökmindegy) érkezett ember még tudja is, hogy majd egyszer kiszínesednek. Logikai bukfenc van egy pár a filmben, no de sebaj. Ettől még jó film :) Csak ha az ember attól lesz színes, hogy kifejezi végre az érzéseit, akkor a rózsa mitől is lesz színessé? Ő is kifejezi az érzéseit? Na kötve hiszem... Viszont az Ádám és Éva plusz egy alma jelenet vicces volt :D
Zsófinál voltam vacsorára, mert meghívott. Leo is ott volt, aki a barátja. Beszélgettünk, főztek, segítettem krumplit pucolni és szeletelni. Főként németül beszéltünk, bár már elég fáradt voltam, ezért időnként nehezemre esett a dolog. Pl. a jelenlegi politikai helyzet vázolását meg sem kíséreltem német nyelven. Ahhoz túl kényelmes voltam már :) Jól éreztem magam. Ez az egész az osztálytaliból indult ki, ahol Zsófi is ott volt. És ahol nem igazán éreztem jól magam. Nem volt rossz alapjában véve, de abszolút nem így képzeltem. Szerettem volna (majdnem) mindenkivel beszélgetni egy kicsit, és ez baromira nem így alakult. Bosszantott a dolog. Kicsit úgy éreztem magam, ahogyan már a gimiben is szoktam. Nem volt túl kellemes. De sebaj, elmúlt, majd legközelebb jobb lesz. Ja, egyébként tevékenyen részt vállaltam a szervezésben. Az időpont közös kiötlése után én szereztem a helyet. Izzasztó feladat volt, féltem, hogy a végén nem sikerül... Az egyik helyen nem tudtam már foglalni, a másikon meg "kisebb belső átalakítás" miatt ugyan zárva volt az étterem, de minket fogadtak volna. Biztatóan hangzik, ugye? A végén persze csak megoldottam, de azért jó sokat idegeskedtem rajta :) A tali után Tomi moziba vitt, a Bandidast láttuk, szerintem teljesen jópofa film :)
Holnap, ha hiszitek, ha nem, filmet nézünk :) Amistad. Nóra azt mondja, a rabszolgaságról szól és sírós film. Nagyon utálnék mindenki előtt sírni. Már a Bukást is inkább itthon néztem meg, nem pedig a többiekkel a moziban, mert gondoltam, sírós film. Az mondjuk pont nem volt sírós, de ez most nem tartozik a lényeghez :) Szóval holnap film, most meg már éjjel van. Mindjárt reggel. Miért nem vagyok képes időben lefeküdni?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése