LizaGazdija

Nem tudom, mennyire csúnya dolog örülni ennek, de én sírva röhögök, ahányszor megnézem. Nem akarom elhinni, hogy ha néznék híreket a tévében, ilyeneket láthatnék élő, egyenes adásban. Azt gondoltam, ilyen csak a Family Guy készítőinek beteg elméjéből pattanhat ki*, de nem. Igazi gyöngyszem! *Itt,ni:

Olyanokat álmodtam, de olyanokat... Mentem hazafelé, valami olyan helyre, ahol panelek vannak, és amivel egyszer nagyon régen már álmodtam. Rám szállt három srác, és hiába menekültem be a házba, ami belülről úgy nézett ki, mint anyuéké, hiába zártam be nagy nehezen az összes zárat (ami meg mind itthon van), mert valahogy nem sikerült, nem fogott a kulcs, vagy nem tudom, de simán rám nyomták az ajtót. Erre felrohantam a lépcsőn, és megpróbáltam bezárni a másik ajtót, de az sem sikerült, mert túl erősen nyomták a túloldalról. Aztán kijött apu a spejzből, de nem apu volt, hanem Piton professzor, ami annyira durva, hogy még álmomban sem értettem, hogyan történt. Nem tudom, mit csináltak vele a fiúk, de nem nagyon tiltakozott, faarccal nézett, ahogy Piton professzor általában szokott. Aztán meg lettek valami sünik egy új álomban. A földön mászkáltam négykézláb, ami abszolút nem jellemző rám, és mindenfelé sünik voltak, és igyekeztem nem beletenyerelni-térdelni egyikbe sem. És felfedezte

Nagyon érdekel, mi alapján választ nekem a hírfolyamomba hirdetéseket a Facebook. Az oldalsávot értem, ott hónapok óta Edinburgh-London és London-Edinburgh repjegyeket ajánlgat, mert már volt olyan, hogy ilyeneket nézegettem. De hogy a hírfolyamomba hogyan kerül esküvő, arról fogalmam sincs, miután kb. három éve nézegettem utoljára ilyesmit, és ezek a tartalmak csak pár hete jelentek meg. Esküvői smink, esküvői frizura, esküvőhelyszín, menyasszonyi ruha, jegygyűrű... Mit akarnak ezek sugallani?

Ismét bedurrant a bal alsó bölcsességfogam. A jobb alsót három vagy négy éve kapták ki, nem volt jó élmény, majdnem eltört az állam, darabokban jött ki a fog, vésték, vágták az ínyemet, máig hallom a recsegést, brr. Az a bölcsességfog vízszintesen nőtt, mert miért ne, így aztán kifúrta a mellette álldogáló fogat, amit tavaly voltam kénytelen kiszedetni. Az se volt jó élmény. A bal alsó bölcsességfog szintén évek óta begyullad időnként, gondolom, mert nagyon szeretne kinőni, csak nem sikerül neki. De ennyire durva még sosem volt. Annyira kínlódom, hogy nem tudok hová lenni. Szájsebészet lesz ebből. Már megint. Addig is Gergő cukor- és lisztmentes diétára fogott, mert meggyőződése, hogy a cukor és a liszt miatt durran be időnként a bölcsességfogam, számára az nem elfogadható magyarázat, hogy az általam eddig kérdezett fogorvosok szerint nem lehet tudni, miért csinálja ezt néhány ember bölcsességfoga, pont olyan rejtély, mint a vakbél, ami vagy begyullad, vagy nem. Szóval most nem ehete

Vagy BKV, nekem mindegy, de amit utastájékoztatás címén előadnak, az nagyon kemény. Áll a tömeg a villamosmegállóban, és nem mondják be, hogy nem jár a villamos, csak majd észreveszed, hogy busz jön helyette. Amire amúgy az van írva, hogy Széll Kálmán tér-Oktogon vonalon közlekedik, pedig a tömeg a Rákóczi térnél ácsorog, és a Boráros felé utazna. Tényleg nehezen hihető, hogy nem lehet ezt bemondani.

Ha azt írja Ferihegy honlapja és a flight radar, hogy a gép, amivel Irina érkezik, két óra késéssel ér Budapestre, de közben a flight radaron azt is látom, hogy már Horvátország fölött repülnek, és az út egyhatoda van hátra, akkor mi van? Kimenjek fél 9-re, vagy csak fél 11-re? Jajistenem. Kiegészítés: Kimentem a reptérre, kb. tíz perccel az eredetileg kiírt landolás után értem ki, de a gép tíz perccel az eredeti előtt érkezett, így Irina már kint volt. Jó oldal amúgy Ferihegyé meg a flight radaré is, csak nem nagyon, úgy tűnik :)

Fura belegondolni, hogy idén - 22 éve kezdtem az iskolát, - 18 éve volt az első napom a Jedlikben, - 10 éve érettségiztem, - 5 éve diplomáztam. Az van, hogy aki akkor született, amikor én jedlikes lettem, az idén 18 éves, nagykorú, fiatal felnőtt. Az nagyon durva. Arról nem is beszélve, hogy aki akkor született, amikor én leérettségiztem, idén akár kezdheti is a Jedliket. Kicsit nyomasztó ám ez.

1987.04.16. 13:30. Azóta vagyok. Azt mondta a témavezetőm: "Jézusom, már 28 vagy? Hát én leragadtam ott, hogy 25. Tényleg mindjárt 30?" Neeem, addig még van két év. Meg aztán egy csomó emberrel előfordult már az is, hogy 30 éves lett, aztán azt is túlélték. Azért nem bánnám, ha én is leragadtam volna 25-nél. Zene: Milky Chance - Stolen Dance

Azt írja a Die Welt az egyik cikkében, hogy "eine Gesellschaft, die Trauer nicht erträgt und Religion nicht ernst nehmen kann, ist krank" (beteg az a társadalom, amely képtelen elviselni a gyászt és komolyan venni a vallást). Ezt annak apropóján, hogy sok (liberális, hoppá, hoppá!) fiatal elment táncolni nagypénteken, amit pedig a vallási előírások tiltanak, mert nagypénteken feszítették keresztre Jézust. Szerintem meg az az egészséges társadalom, amelyik képes elfogadni, hogy van, akinek fontos a vallás, és van, akinek nem az, és egyik tábort sem próbálja meggyőzni arról, hogy a másiknak van igaza. Ha a liberális fiatalnak az a jó, hogy ő nagypénteken is bulizik, mint minden pénteken, és nem szól be a vallásos fiatalnak, hogy ő milyen egy hülye, amiért gyásznapként gondol erre a napra, akkor a vallásos fiatal se szóljon már be, hogy a másik hogy mer táncolni.  Nem mindenki hívő, kész, ez van, sosem volt másként, és feltehetőleg nem is lesz másként sosem.Egy kicsit azért rem

Szülészeti magánklinika reklámja (a youtube-on, egy szám közepében benne, állati idegesítő): "Felejthetetlenné tesszük ezt az élményt az egész család számára." Mert amúgy a szülés egy feledhető élmény lenne, ha ők nem tennék oda magukat? Egy olyan élményt, amit egy átlagos nő életében egyszer vagy kétszer él át, miért kell külön feledhetetlenné tenni? Komolyan... Hasonlóan idétlen reklámot/szlogent egy fapados légitársaság repülőjén olvastam Inverness repterén: "Faster than road or rail." Nem mondod :O Nem szeretem a reklámokat, mert kevés közte a jó, viszont elég sok a fentiekhez hasonlóan idétlen, átgondolatlan, fárasztó. És kicsit szomorú, hogy nem lehet kikerülni sem, mert ha nem kapcsolom be a tévét, akkor az arcomba tolják az utcán meg a youtube-on. Régen minden jobb volt (nem), például a "Chokito - ronda és finom" milyen ötletesre sikerült. Abban volt önirónia és humor, nem véletlen, hogy máig is rendszeresen hallom sokak szájából, ha valamilyen

Néztünk Anyuval cseresznyevirágzást a Füvészkertben.                  

Az országnak 400000 lakosa van, 75% ment el szavazni. Miután tegnap véget ért a szavazás, összegyűjtötték a szavazatokat, páncéldobozokba pakolták, lezárták, és elszállították arra a helyre, ahol ma reggel 9-kor megkezdődött a számlálás. Ez nekem nagyon fura, és láttam olyan hozzászólást a hírhez, amiben egy helyi elégedetlenkedik, hogy több milliós lakosú országokban miért lehet még a szavazás napján megtudni az eredményt, és Máltán miért csak napokkal később. Én sem értem, és nem is tartom igazán biztonságosnak. Igaz, nem is kérdezte senki a véleményemet. Mindenesetre remélem, most már hamarosan lesz eredmény, mert tökre izgulok. És ha lehet, győzzön a nem, és szüntessék be a tavaszi vadászatot. Elég baj az, hogy szeptembertől januárig zavartalanul lehet lődözni nyomorult állatokra. UPDATE: És győzött az igen, továbbra is lehet áprilisban, költési időben madarakra lövöldözni poénból, úgy, hogy még meg sem eszik a húsukat. Ez valami elképesztő. Szégyen.

Idén éppen 150 éve annak, hogy először megjelent az Alice Csodaországban című regény. Ennek okán Ashley Wass és Matthew Trusler létrehozott egy projektet, amelynek keretében a regény 12 fejezetéhez (plusz az előszóhoz) egy-egy zeneszámot komponált egy-egy zeneszerző. Ezeket adta elő Ashley Wass és Matthew Trusler zongorán és hegedűn, a narrátor pedig Györgyi Anna volt, aki kis szövegeket olvasott fel mindegyik zeneszám előtt. Ezek a kis szövegek két esetben idézetek voltak (az előszó és az ellopott lepényről szóló vers), a többi esetben viszont röviden összefoglalták az adott fejezetet, mégpedig úgy, hogy kiemelték a körüljárt filozófiai problémát. Nekem ez a rész jobban tetszett, mert bár szép volt a zene is, negyedikes korom óta nagyon csúnyán elmúlt belőlem a zeneiség, és nem tudom értelmezni a komolyzenét, tehát a legtöbb esetben nem értettem, az adott fejezet miért pont azt a zenét ihlette. Ez tök gáz, de nem lehet vele mit tenni. Ha zenetagozatos iskolában maradok, akkor lehet, h

Idén József Attila, mert ma éppen 110 éve, hogy megszületett. Kertész leszek, fát nevelek, kelő nappal én is kelek, nem törődök semmi mással, csak a beojtott virággal. Minden beojtott virágom kedvesem lesz virágáron, ha csalán lesz, azt se bánom, igaz lesz majd a virágom. Tejet iszok és pipázok, jóhíremre jól vigyázok, nem ér engem veszedelem, magamat is elültetem. Kell ez nagyon, igen nagyon, napkeleten, napnyugaton - ha már elpusztul a világ, legyen a sírjára virág.

Mióta hazajöttem, ez az első eset, hogy bambulás közben* is sikerült megjegyezni két sort a szövegből, majd ennek segítségével megtalálni a számot a youtube-on. Lilly Wood & The Prick and Robin Schulz - Prayer in C *Amint elkezdjük a bemelegítést, azonnal becsukódik nálam ajtó-ablak, senkit és semmit nem látok, a zenét is csak nagyjából figyelem, csak a ritmus van meg a koreográfia, és közben mindenfélén töprengek, illetve ritkábban tényleg semmi nincs a fejemben, csak a lépések meg a tüc-tüc. Imádom.

"Lilinek 3 fehér, 3 fekete és 3 szürke macskája van. Hány éves Lili?" Kicsit sajnálom, hogy nincs másodikos gyerekem vagy legalább unokaöcsém (Bence elsős), mert tökre megnézném az arcát, amikor ezt elolvassa, és megpróbálja értelmezni.

Blankával mindketten olvastuk a Rév Fülöp első és második részét is, és nagyon megszerettük a kedves történetért, a humoros jelenetekért és a kiváló szóviccekért, amelyeknek egytől egyig közük van a Balatonhoz. Ezért aztán már tavaly megbeszéltük, hogy ha alkalmunk nyílik rá, elmegyünk a Magyar Színházba, és megnézzük a darabot. Ma nyílt alkalom. Nem voltunk elájulva. Gyerekelőadás, és nagyon rámentek arra, hogy ez a gyerekeknek szól, ezért kicsit sok lett a tortadobálós poén, ami a gyerekeknek tényleg bejött, csak kicsit távol van az eredeti hangulattól. Blanka leginkább azt sajnálta, hogy Vaszi, a fajansz úgy, ahogy volt, kimaradt a történetből. (Én eléggé álmos voltam, ezért feltehetőleg csak az előadás végén tűnt volna fel, hogy jé, nem volt Vaszi, de Blanka már a szünetben felhívta erre a figyelmemet.) Engem az zavart, hogy Rév Fülöpből sikerült egy féleszű, idétlen, kelekótya idiótát csinálni, miközben a könyvben nem voltak neki gondjai az értelmi képességeivel, mindössze ar

A Liza, a rókatündér másodszorra még jobb film, mint elsőre, pedig már elsőre is nagyon jó volt. Másodszor viszont feltűntek olyan dolgok, amik elsőre még nem, és többet is nevettem, mert már a vicces csattanóval záruló jelenetek elején elkezdtem, hiszen tudtam, mi fog következni. Anyunak és Daninak is tetszett a film, én meg örülök :)

Már csak két nap, és szavaznak. Hála az égnek, mert már baromi unalmas. Remélem, a NEM győz, ami alapján betiltják a tavaszi vadászatot, amikor is ezek a jóemberek többek között a vándormadarakra lődöznek. A NEM kampány kicsit hangosabb, mint az IGEN, talán azért, mert az az újság, aminek a híreit én olvasom, pont a NEM mellett áll. Mindenesetre az egyik beszámolójukban volt egy csomó "LE" (=nem) feliratú pólós ember, akik arról beszéltek, miért nem kéne engedni a tavaszi vadászatot. Az egyik hozzászólás annyira megdöbbentett, hogy még mindig elkerekedik a szemem, ha eszembe jut. "Aha, persze, NEM kampány, és ott feszítenek a vadászkutyáikkal. Képmutatók!" Hűha, hűha. Tehát akinek vadászkutyája, pl. retrieverje vagy terrierje van, az szükségszerűen vadászni jár azzal a kutyával? Kicsit mintha összekeveredett volna a gizike a gőzekével. Hogy lehet valaki ennyire szűk látókörű?

Nem tudom, mi történt, de pár napja átállították az út túloldalán lévő bolt fényreklámját, így most már nem villog hányingergerjesztően, és simán el tudok aludni. Gondolom, szólt valaki, hogy ez nem annyira jó ám. Hurrá!

feltehetőleg egész tavaszi szünetben ki sem tenném a kezemből az Elfújta a szél című regényt. Délután kinyitnám, reggelig olvasnám*, és a szünet végére be is fejezném. Másra figyelnék olvasás közben, mint most, mást mondana a könyv. Kicsit sajnálom, hogy a tinikoromból kimaradt, viszont értem, miért javasolta Nagyi, beleillik az általa nagyon szeretett regények sorába, amelyeket én is nagyon szerettem (főleg B.S. Aldrich regényeire gondolok itt). Nagyon nem az a nyál, mint amire számítottam az alapján, amit tudok a történetről. Meg lehetett volna írni úgy is, hogy falhoz vágós könyv legyen, csupa szirup, de nem így történt. Még változhat nyállá is, de remélem, hogy nem fog. Érdekes és jó élmény újra átélni azt a lelkesedést, amivel tiniként olvastam azokat a könyveket. Még csak 150 oldalnál járok az 1200-ból, de már most várom a filmet. *Ó, azok a régi, szép idők, amikor rendszeresen olvastam reggelig! Még az is simán belefért, hogy egy átolvasott éjszaka után, nulla perc alvással a

Anyuéknál voltam ma, ebédeltünk, beszélgettünk, anyuval néztünk filmeket angolul (It's the Easter Beagle, Charlie Brown, valamint az IT Crowd első évadának második része, amely a Calamity Jen címre hallgat), és megmutattam neki Demény fb-oldalát is, és jókat kuncogtunk azon is. Húsvéti reggeli itthon (később rájöttem, hogy tojást nem ettem, ezt pótoltam) A bejgli Felvágva. Több töltelék kell bele legközelebb, és nekem kell csinálni (most csak darálatlan mák meg máktöltelék volt a boltban, ígyjárás). De így is finom szerintem. Anyu varrta ajándékba. Az alvó nyuszi és a bohóc kérésre készült (Bence és Matyi választhattak, mit kérnek). Az egyelőre meztelen bari majd kap még nadrágot meg pólót. A tojás olyan, hogy ha szétpatentoljuk a patentját, akkor kiborul belőle egy nyuszi, és a tojás két fele lesz a két füle. A pillangót meg ki lehet fordítani, a szárnyait be lehet tömködni a testébe, és akkor hernyó. Ilyen ügyes anyukám van nekem. Tavasz az előszobáb

Lassan elfogy a parfüm, amit még Málta előtt vettem, és azóta is minden nap használom. Gondoltam, lassan lehetne venni másikat. Én teljesen amatőr módon veszek illatot: megszagolok néhányat, és ami tetszik, valamint olyan ára van, amit hajlandó vagyok kifizetni egy illatért, azt megveszem. Igen ám, de Gergő azt mondta, az ő fejében ez az illat hozzám tartozik, és nem örülne, ha változna az illatom. (És nem azért mondta, mert megkérdeztem, milyen parfümöt vegyek, mindössze az állandóságról beszélgettünk, és ezt hozta fel példának). Na, hát ugyanilyen illatot, mint ami most van, nem találtam ott, ahol ezt vettem, ezért azt találtam ki, hogy bemegyek egy másik üzletbe, szagolgatok, és megpróbálok valami nagyon-nagyon hasonlót választani. Mivel a terv megszületése után legelőször egy Müller mellett sétáltam el, oda mentem be. Egy darabig szagolgattam, talán öt parfüm volt a kezemben, amikor megjelent mellettem egy srác, hogy segíthet-e. Mondtam, szerintem nem tud, csak próbálom kitalálni,

Tartottam húsvéti órát (mármint a 4x45 perc utolsó fél órájában húsvétoztunk), beszereztem a húsvét kellékeit (kalács, torma, retek*), megfőztem és -sütöttem a sonkát, valamint elkészült a pogácsa és a bejgli. A pogácsa finom, a bejgli meg nem. A bejglinek jó a tésztája, nem is repedt ki sehol (hohó, a két évvel ezelőttihez képest azért ez nem semmi eredmény), viszont nem jó a töltelék (ami két évvel ezelőtt nagyon-nagyon finomra sikerült). Hát, na, nem lehet minden tökéletes. Persze majd megkóstolom akkor is, amikor kihűlt, volt már olyan, hogy hidegen jobban ízlett egy süti, mint frissen, melegében. Meg aztán mindjárt itt a karácsony, akkor majd lehet tovább gyakorolni. Sőt még cirkuszjegyet is szereztem. Holnap még takarítani kell, amihez semmi kedvem, mert hulla fáradt vagyok, pedig már csak a szoba lenne hátra, mert a többit tegnap megcsináltam. Közben elolvastam egy nagyon jó könyvet, amiről majd lesz értékelés is talán, és elkezdtem az Elfújta a szél című klasszikust, amit N

Málta Elöljáróban: 1. Nem megszokott, hogy Máltán flamingók töltsék az idejüket. 2. Máltán nagy divatja van a madarak lődözésének, tekintet nélkül méretre, fajtára, védettségre, lesz is jövő héten népszavazás arról, legalább a tavaszi, fészekrakási időszakban legyen-e tilos madarakat öldösni. (Nem azért csinálják, mert aztán megeszik a nyomorult állatot. Ez szerintük sport. Amikor hosszában végiggyalogoltuk a szigetet, több helyen láttunk lelőtt énekesmadarat, öklömnyi méretű sem volt a többsége - össze sem szedték őket, egyszerűen ez a hobbija néhány szerintem nagyon furcsa embernek, hogy védtelen állatokra lő.) Maga a hír: Málta északi partjainál megjelent egy flamingó, mire rendőröket küldtek a helyszínre, hogy vigyázzanak rá, ki ne lője valami barom. Azért az valahol szomorú, hogy testőröket kell biztosítani neki, ha azt szeretnék, hogy életben maradjon. Anglia A District Line egyik metrókocsijában egy brit nő nekiesett két külföldi férfinak , akik az anyanyelvükön beszélt

Egyszerűen herótom van a különböző biztosítóktól, akik nem képesek lepattanni rólam, és mind a vonalas telefonon, mind a mobilon legalább napi kétszer keresnek. Ha nem veszem fel, akkor is. Ha felveszem, és elmagyarázom, hogy szálljanak le rólam, majd ha biztosítást akarok kötni, ki fogom guglizni, melyik biztosító melyik ajánlata érdekel, akkor is. Nem fogják fel, hogy nem érdekelnek. Van, aki nekem is esik, hogy én milyen egy felelőtlen perszóna vagyok, amiért nem vagyok hajlandó az ő cégénél biztosítást kötni. (Elmegy ám oda, ahova gondolom...) És mindig elmondják, hogy én adtam engedélyt arra, hogy zaklassanak. Az nem szokott kiderülni, mikor és hol, aminek az lehet az oka, hogy semmikor és sehol. Letiltani sem tudom a hívásokat, mert "privát számról" érkeznek. A legutóbbi hullám két hete kezdődött: elmondtam, hogy nem akarom meghallgatni az ajánlatukat, és később sem lesz hozzá kedvem, és azóta napi négy alkalommal van hívásom privát számról, kétszer a vonalason, kétszer

A reptéren minden egyes kapunál függesszék ki az adott gép pilótájának életrajzát, hogy az utasok elolvashassák, majd eldönthessék, szeretnék-e az illetőre bízni az életüket, és csak utána kezdődjön meg a beszállás. Egy máltai hírportál egyik kommentelője szerint. Wow.