Parfüm

Lassan elfogy a parfüm, amit még Málta előtt vettem, és azóta is minden nap használom. Gondoltam, lassan lehetne venni másikat. Én teljesen amatőr módon veszek illatot: megszagolok néhányat, és ami tetszik, valamint olyan ára van, amit hajlandó vagyok kifizetni egy illatért, azt megveszem. Igen ám, de Gergő azt mondta, az ő fejében ez az illat hozzám tartozik, és nem örülne, ha változna az illatom. (És nem azért mondta, mert megkérdeztem, milyen parfümöt vegyek, mindössze az állandóságról beszélgettünk, és ezt hozta fel példának). Na, hát ugyanilyen illatot, mint ami most van, nem találtam ott, ahol ezt vettem, ezért azt találtam ki, hogy bemegyek egy másik üzletbe, szagolgatok, és megpróbálok valami nagyon-nagyon hasonlót választani. Mivel a terv megszületése után legelőször egy Müller mellett sétáltam el, oda mentem be. Egy darabig szagolgattam, talán öt parfüm volt a kezemben, amikor megjelent mellettem egy srác, hogy segíthet-e. Mondtam, szerintem nem tud, csak próbálom kitalálni, melyiknek van olyan illata, mint a mostaninak. Előkapott egy rakás csíkot, azokra fújkált parfümökből, én meg végigszagoltam mindet, amit mutatott. Tök kedves volt meg segítőkész, tényleg, de én úgy elfáradtam ennyi interakciótól, hogy kb. öt perc után úgy éreztem, most rögtön ki akarok innen menni, nem tudok többet beszélgetni. Azért azt megígértem neki, hogy két illaton elgondolkodom, megtartottam az összefújkált csíkokat is. Aztán hazafelé végigszagoltam őket még egyszer, és úgy éreztem, hogy mindegyik pacsuli, és egyiknek sincs köze ahhoz, amim most van.

Úgy érzem, a parfümvásárlás is legalább olyan hosszadalmas hercehurca lesz, mint a cipővásárlás, amikor abból lehet választani, hogy olcsó és ronda, drága és ronda, drága és szép, és akkor azt még figyelembe sem vettem, hogy mennyi idő alatt fog széthullani.

Azt is érdekes volt megfigyelni, hogy bár sokat fejlődtem az elmúlt tíz évben, még mindig introvertált vagyok*, és bár ez nem feltétlenül látszik rajtam, amikor idegen emberrel vagy emberekkel kell beszélgetni, de nagyon gyorsan elfáradok, és utána szükségem van arra, hogy itthon üljek csendben és békességben.

*Tévesen állította az egy éve kitöltött személyiségteszt, hogy inkább extrovertált vagyok.