"Az emberek furák" rovatunkban ma
Két tinilány a DM közepén hangosan viháncolva sminkelte magát a TESZT feliratú termékekkel. Próbálgattak szemfestéket, alapozót, rúzst*. Egyszer csak odament hozzájuk a biztonsági őr, és nem túl kedvesen, viszont jó hangosan azt mondta nekik: "Nem az a baj, hogy kipróbálod, csak annyi, hogy tudjál már viselkedni egy boltban!" A többit nem hallottam, mert amint konfliktushelyzet alakul ki tíz méteren belül, feláll a hátamon a szőr, és hanyatt-homlok menekülök, de amikor öt perc múlva várakoztam a kasszánál, és hátrafordultam, még mindig tartott a lelkifröccs, aztán hamarosan a két lány fülét-farkát behúzva, nagyon-nagyon csendesen elhagyta a DM-et. Tininek lenni nem könnyű, főleg a tanév utolsó péntekén. Azért kíváncsi lennék, hogy miután magukhoz tértek a sokkból, az lett-e a konklúzió, hogy a biztonsági őr köcsög, vagy az, hogy legközelebb megpróbálják visszafogni magukat. Nekem 14-15 évesen garantáltan az lett volna a reakcióm, hogy napokig szégyellem magam, és többet be sem teszem a lábam az üzletbe.
Nem sokkal ezután betértem a Cserpesbe egy kakaóért, mert ez a péntek délutánom rituáléjának része. A sorban egy lány állt előttem, ő megkapta, amit kért, ellépett a pénztártól, mire a pultos srác rám nézett, én már nyitottam a számat, amire egy másik lány odalépett, és mondta, hogy kér egy cappuccinót. Ezen mindketten megdöbbentünk egy pillanatra, de aztán egyértelművé vált számunkra, hogy ő eddig is ott állt, csak mivel annyira messze volt a pénztártól, valószínűleg mindketten úgy értelmeztük a helyzetet, hogy az előző vásárlóval van. Szóval a sráccal összenéztünk, elmosolyodtunk, majd ment kávét készíteni. Erre a lány rám nézett, és irtó sértett hangon megkérdezte, van-e valami gond. Mondtam neki nevetve, hogy semmi a világon, csak szerintem mindketten azt hittük, hogy ő nem a sorban áll. Mielőtt tovább mondhattam volna, sarkon fordult a következővel: "Ja, hát el is mehetek." Mondtam neki, el ne menjen már, annyi történt csak, hogy meglepődtünk, mert mindketten azt hittük, az előző vásárlóval van. Erre ő, még mindig sértetten: "Hát nem." Basszus, milyen mimózalelkű emberek szaladgálnak már az utcán? Jó, persze, tudom én, talán rossz élmények érték ma vagy akár a héten, ezért egy ilyen piszlicsáré hülyeségre is úgy reagál, mintha a lelkébe tiportak volna. Na mindegy, a lényeg, hogy megvárta a kávéját, ki is fizette szépen, nekem meg csak két percig tartó rossz érzést okozott, hogy megbántottam valakit (miközben ugye nem is bántottam meg).
*Nem hittem volna, hogy van ember, aki egy TESZT feliratú rúzst közel enged a szájához, de most a saját szememmel láthattam, hogy van.
Nem sokkal ezután betértem a Cserpesbe egy kakaóért, mert ez a péntek délutánom rituáléjának része. A sorban egy lány állt előttem, ő megkapta, amit kért, ellépett a pénztártól, mire a pultos srác rám nézett, én már nyitottam a számat, amire egy másik lány odalépett, és mondta, hogy kér egy cappuccinót. Ezen mindketten megdöbbentünk egy pillanatra, de aztán egyértelművé vált számunkra, hogy ő eddig is ott állt, csak mivel annyira messze volt a pénztártól, valószínűleg mindketten úgy értelmeztük a helyzetet, hogy az előző vásárlóval van. Szóval a sráccal összenéztünk, elmosolyodtunk, majd ment kávét készíteni. Erre a lány rám nézett, és irtó sértett hangon megkérdezte, van-e valami gond. Mondtam neki nevetve, hogy semmi a világon, csak szerintem mindketten azt hittük, hogy ő nem a sorban áll. Mielőtt tovább mondhattam volna, sarkon fordult a következővel: "Ja, hát el is mehetek." Mondtam neki, el ne menjen már, annyi történt csak, hogy meglepődtünk, mert mindketten azt hittük, az előző vásárlóval van. Erre ő, még mindig sértetten: "Hát nem." Basszus, milyen mimózalelkű emberek szaladgálnak már az utcán? Jó, persze, tudom én, talán rossz élmények érték ma vagy akár a héten, ezért egy ilyen piszlicsáré hülyeségre is úgy reagál, mintha a lelkébe tiportak volna. Na mindegy, a lényeg, hogy megvárta a kávéját, ki is fizette szépen, nekem meg csak két percig tartó rossz érzést okozott, hogy megbántottam valakit (miközben ugye nem is bántottam meg).
*Nem hittem volna, hogy van ember, aki egy TESZT feliratú rúzst közel enged a szájához, de most a saját szememmel láthattam, hogy van.
(Régebb óta követem a blogod és már sokszor gondolkodtam rajta, hogy kommentelni kéne... De aztán mégse tettem. Eddig.)
VálaszTörlésMúlt héten svéd cserediákok voltak nálunk és én akkor szembesültem először azzal, hogy az egyikőjük mennyire lazán kezeli ezt a tesztes sminkelést... Előttem bennem fel sem merült, hogy ott kéne az egésznapi sminkemet (ami amúgy se áll igazából semmiből kb.) felvinni, de hogy ENNYIRE ne legyen higiéniai igénye valakinek... Ráadásul csúnya is lett, szóval biztos megérte a rúzst meg a szemceruzát feltenni. Na mindegy, furák az emberek, az biztos.
Szia :) Örülök, hogy írtál!
TörlésErről az egész tesztes sminkelésről Gerald Durrell egyik története jutott eszembe. Valami nagy görög ünnepen oda lehet járulni a szent hullájához, és meg lehet csókolni a lábát, és Durrell nővére meg is csókolja, aztán nem győz csodálkozni, amikor elkap valami csúnya kórságot. Szóval igen, a higiéniát nem árt komolyan venni.