Búcsúajándék
Kedd óta kicsit eltűntem. Nemcsak a blogra nem volt egy percem sem, de gyakorlatilag aludni is csak 3-4 órám jutott per éjszaka. Ennek oka ez a búcsúajándék, illetve a második fele. Az ajándékot két csoport kapta.
Ez itt a sport szelet elnevezésű süti, amit nem is igazán lehet sütinek nevezni, mert nem kell sütni egy percig sem:
Ez ugyanaz, csak már alufóliába csomagolva:
A 3D képeslap alapja így néz ki:
Egy lapon két kép van. A lapot magát 100 Ft-ért osztogatják, de nem is ez benne a szívás, hanem ami utána jön, a vagdosás. Én félórás munkát tippeltem egy képeslapra, hát nem jött be: egy óra volt egy képeslap. Ráadásul sokkal durvább is volt, mint ez a példának berakott Télapó, mert rengeteg nagyon pici izét kellett kivagdosni. Na mindegy, lényeg, hogy a 15 ember képeslapja kb. 15 órai munkámba került, úgyhogy igen alaposan elfáradtam. Ami viszont meglepett, az az volt, hogy egyszer sem éreztem késztetést rá, hogy kivágjam az ablakon az egészet. Ültem itt az asztalomnál, vagdostam, ragasztgattam, és angol karácsonyi dalokat hallgattam orrvérzésig, így pl. már kívülről fújom a Twelve Days of Christmas címűt is. Nagyon vidám hangulatban telt az elmúlt néhány napom.
Amikor elkészült az első csoporté, az így nézett ki:
Nem tudom, mennyire látszik, hogy 3D-s, gondolom, semennyire, de elhihetitek, hogy ez bizony az. A legdurvább egyébként a kosaras-vázás kép volt.
Aztán becsomagoltam mindenkinek két sport szeletet meg egy képeslapot:
Aztán egy szatyorban, illetve ma már nagy ajándéktasakban elvittem, és mindenki húzott egy ajándékot. A tegnapiak nem jöttek rá, hogy a képeslapot is én csináltam, azt meg nem hitték el, hogy a sütit is, a maiaknak meg szóltam, hogy én vagdostam a képeslapot a két kezemmel, illetve konkrétan a jobbal, ballal nem tudok vágni, és azt is elhitték, hogy a sütit is én csináltam.
Örülök, hogy örültek, és még egy dolognak örülnék: ha a kedden a vagdosástól elzsibbadt jobb mutatóujjamból kiállna a zsibbadás.
Egyébként a héten nem ez volt az egyedüli program, de mivel most meg már iszonyú késő van, vagy inkább korán, én meg reggel kelek, majd a többit elmesélem. Ilyen sűrű hetem szerintem még sosem volt, és például egy órája, hajnali egykor még mézeskalácsnak gyúrtam tésztát, mert annak egy éjszakát pihennie kell, és holnap sütjük.
Ez itt a sport szelet elnevezésű süti, amit nem is igazán lehet sütinek nevezni, mert nem kell sütni egy percig sem:
Ez ugyanaz, csak már alufóliába csomagolva:
A 3D képeslap alapja így néz ki:
Egy lapon két kép van. A lapot magát 100 Ft-ért osztogatják, de nem is ez benne a szívás, hanem ami utána jön, a vagdosás. Én félórás munkát tippeltem egy képeslapra, hát nem jött be: egy óra volt egy képeslap. Ráadásul sokkal durvább is volt, mint ez a példának berakott Télapó, mert rengeteg nagyon pici izét kellett kivagdosni. Na mindegy, lényeg, hogy a 15 ember képeslapja kb. 15 órai munkámba került, úgyhogy igen alaposan elfáradtam. Ami viszont meglepett, az az volt, hogy egyszer sem éreztem késztetést rá, hogy kivágjam az ablakon az egészet. Ültem itt az asztalomnál, vagdostam, ragasztgattam, és angol karácsonyi dalokat hallgattam orrvérzésig, így pl. már kívülről fújom a Twelve Days of Christmas címűt is. Nagyon vidám hangulatban telt az elmúlt néhány napom.
Amikor elkészült az első csoporté, az így nézett ki:
Nem tudom, mennyire látszik, hogy 3D-s, gondolom, semennyire, de elhihetitek, hogy ez bizony az. A legdurvább egyébként a kosaras-vázás kép volt.
Aztán becsomagoltam mindenkinek két sport szeletet meg egy képeslapot:
Aztán egy szatyorban, illetve ma már nagy ajándéktasakban elvittem, és mindenki húzott egy ajándékot. A tegnapiak nem jöttek rá, hogy a képeslapot is én csináltam, azt meg nem hitték el, hogy a sütit is, a maiaknak meg szóltam, hogy én vagdostam a képeslapot a két kezemmel, illetve konkrétan a jobbal, ballal nem tudok vágni, és azt is elhitték, hogy a sütit is én csináltam.
Örülök, hogy örültek, és még egy dolognak örülnék: ha a kedden a vagdosástól elzsibbadt jobb mutatóujjamból kiállna a zsibbadás.
Egyébként a héten nem ez volt az egyedüli program, de mivel most meg már iszonyú késő van, vagy inkább korán, én meg reggel kelek, majd a többit elmesélem. Ilyen sűrű hetem szerintem még sosem volt, és például egy órája, hajnali egykor még mézeskalácsnak gyúrtam tésztát, mert annak egy éjszakát pihennie kell, és holnap sütjük.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése