Egy hét 2. - Péntek
Pénteken főztem életem első tejes borsófőzelékét. Olyat nem tudok alapvetően, mert nem szeretem annyira, mint a "pirosat", amit anyu szokott főzni. Nos, főzés közben többször eszembe jutott, hogy kivágom az egészet a kukába, aztán arra gondoltam, megvárom, míg kihűl, és meglátjuk, érdekli-e a kutyát a lehetőség, hogy szombaton azt ebédelje. Aztán mikor kihűlt, megkóstoltam, és megállapítottam, hogy ugyan meg tudom enni, de azért ez bűn rossz. Tominak nem is csúszott le az egész, Lizának adta, akinek viszont ízlett. Felmerült bennem, hogy az én gyerekem főzeléket majd eszik a nagymamáknál, mert ez nem az én sportom. A többiek azt mondják, bele lehet jönni. Remélem.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése