LizaGazdija

Szerencsére még ritka, és főleg akkor fordul elő, ha Flóra nagyon fáradt. Például múlt péntek óta egyedül felül, erre iszonyú büszke, és úgy néz ki, innentől ülve akarja leélni az egész életét. Stabil, nem kell támaszkodnia, viszont egy-egy hirtelen törzsfordítástól meg attól a kísérlettől, hogy meddig hajolhat hátra úgy, hogy még vissza tudja nyerni az egyensúlyát, néha koppan a feje a padlón. Ha nem fáradt, akkor rám néz, és ha én csak azt mondom, hoppá, ez a buksi beütődött, de azért nincs semmi baj, akkor felül és játszik tovább. De ha fáradt, akkor zokogás, krokodilkönnyek, satöbbi. Ilyenkor felvesszük, jól megnézzük a bevert buksit, kap gyógyító puszit is. Kb. 10 másodperc után mintha elvágták volna a sírást, már kéredzkedik is vissza a földre. "Na, jól van, hagyjál, most már megyek játszani." Ma ebédnél megvolt az első "csak apa" is. Azzal sértettem meg az érzéseit, hogy miközben őt etettem, és épp volt egy falat a szájában, inni merészeltem a poharamból,...

Itt nincs konkrétan olyan, hogy bölcsi (legalábbis én eddig úgy tapasztaltam), hanem vannak ovik, ahol van egy csoport 1-3 éves gyerekeknek is. Én január 8-án visszamegyek dolgozni, remélem legalábbis, szóval Flórának addigra már rutinos bölcsisnek kellene lennie. Ezért úgy döntöttünk, októberben elkezdjük a beszoktatást, hogy bőven legyen idő, amikor még itthon vagyok. Vannak állami és magánovik. Az állami Bécsben 64 euró (vagy 65?), a magánovi díja változó, általában 140-150 euró, de ez kijön a családi pótlékból. Mi megnéztük, milyen ovik vannak a környékünkön, lehetőleg öt percnél nem több sétára, hogy ne essen ki nagyon munkába menet. Az államikról semmit sem lehet megtudni a netről, csak el lehet menni megnézni, a magánokról azért van infó a saját honlapon. Két magánt és két államit néztünk ki, ebből egy államit nem értem el telefonon több nap alatt sem, hát, ez van. A másikat jövő pénteken lehet megnézni, egyébként öt perc séta tőlünk. Az egyik magánt múlt csütörtökön néztük ...

Most már annyira hiányzik, hogy az valami szörnyű. Pár hete tornázom itthon, de az nem elég, úgy néz ki, tényleg kénytelen leszek eljárni valahová. Attól még az itthonit is csinálom, mert imádom, ahogy reagál Flóra a baba-mama tornára, és azt is, ahogy érdeklődve figyel, amikor egyedül csinálok valamit. Plusz ettől a héttől kezdve szeretnék már úszni is, és teremben futni (2014-ben, a félmaratonra készülve futottam én januári mínusz sokban is a Margitszigeten, de csak úgy, passzióból ez nem opció), de ez még mindig nem elég, még kellene legalább egy csoportos óra, valami jó ütős. Neki is álltam feltúrni a netet, és találtam két szimpatikus helyet: az egyik barrét és gépes pilatest (is) kínál, a másik többek közt TRX-et. És mindkettő jó áron van. A gépes pilatest már ki is próbáltam, nagyon tetszett, brutális izomláz lett tőle a hasamban, ami nagy szó, mert ott szinte soha nincs. A Facebook persze gonosz, és a keresési előzményeimet nézegeti, majd ezek alapján reklámoz. Vagy egy het...

angol anyanyelvű emberek online hajtépésbe kezdenek azon, hogy akkor most advice vagy advise, és a hozzászólók több mint fele nem tudja, hogy nem egy szóról és annak hibás alakjáról, hanem két abszolút létező szóról van szó. Tudom, hogy nem lehet egy nyelvet 100%-ig ismerni, és magyarul is vannak hasonló dolgok, de akkor is nagyon meglepett, hogy így egymásnak estek ezen, és hogy mennyien té Nem kapcsolódik ehhez, de nem tudom megérteni, mi baja lehet valakinek a melegekkel. Ez genetika, és a világon semmit sem befolyásol, csak azt, hogy az illető milyen nemű emberrel osztja meg az ágyát. Semmi egyéb tulajdonságra, képességre, körülményre nincs kihatása, és nem is fertőző betegség, amit el lehetne kapni. Meg aztán... Amíg nekem nem kötelező a saját nememből párt választani, miért fájna, hogy más így tesz? Mégis naponta futok bele abba, hogy mennyire gáz már az, aki meleg. Úgy unom. (Hát még az hogy unhatja, akit érint, ugye.)

Kollégáktól már hallottam, ezért rákérdeztem a főnökömnél is, aki megerősítette: kell egy bizonyos oktatóképzés ahhoz, hogy legyen esélyem visszamenni a munakhelyemre gyes után. Neki is álltam buzgón keresgélni, hol és mennyiért és milyen időbeosztással van ilyen képzés. Nagyon kellemes meglepetés volt, hogy gyes alatt minden anyukának fizet egy (tovább)képzést az itteni állam bácsi, egészen 2700 euróig állja a költségeket. Ez azért különösen szuper, mert az oktatóképzés általában olcsóbb ennél. Ezer és egy cég foglalkozik ezzel, szóval választékban nincs hiány. Na de az időbeosztás... A legkomolyabb cégnél négy-öt hét az időtartam, heti kettő-négy hétköznap kell megjelenni a helyszínen, és reggeltől estig ott kell ülni. Ez nagyon király, csak felmerül a kérdés, hova teszem addig a gyereket, merthogy Tomi (szerencsére) mostantól hétköznap fog dolgozni, hétvégén nem (kopp-kopp). Van olyan is, hogy kétszer egy teljes hét Kremsben, hát, ez is kiesett, több okból kifolyólag is. Aztán van o...

Nagyon-nagyon ritka pillanat, annál értékesebb.

Hát, bocsánat, a jelek szerint teljesen babablog lettem. Mondjuk, abból a szempontból nem meglepő, hogy 0-24-ben Flórával vagyok, és most ráadásul még fordítás sincs nálam, politizálni meg nem szeretek a blogon, csak néha-néha fordul elő, hogy mégis megteszem. (Pedig kiapadhatatlan témaforrás.) Nyáron találkoztunk egy rokon kislánnyal, aki akkor 9 hónapos volt, ennek megfelelően hirtelenek voltak még a mozdulatai. Meg akarta simogatni Flóra fejét, de a simogatás félúton karmolássá változott, fel is sértette a gyerek fejbőrét, illetve a koszmóját, ami akkor még volt neki. Flóra akkor nem sírt, viszont az eset után azt vettem észre, hogy nem veszi jó néven, ha hozzá hasonló korú baba közeledik hozzá. Egyszer találkoztunk egy akkor hét és fél hónapos babával (Flóra 8 hónapos volt szerintem), akinek a láttán azonnal zokogásban tört ki, és nem is lehetett megvigasztalni, haza kellett jönni. A baba-mama jógán kb. 10 hónapos korában egy alkalommal úgy tűnt, mintha ő nyitna egy m...