LizaGazdija

Ami szuper, hogy a csoport tagjai csupa szimpatikus, kedvesnek és jófejnek tűnő emberek. A csoportnak majdnem a fele magyarokból áll, a többiek anyanyelviek, ki skót, ki angol, ki amerikai. Az oktatók hárman vannak, ketten szimpatikusak, a harmadik nem annyira. A nap elején ismerkedés volt, aztán megtekintettünk egy 150 perces órát, közben jegyzetelni kellett. Ez a rész tök jó volt, mert mindig érdekes más óráját megnézni, összehasonlítani a módszereit a sajátjaimmal, megállapítani, hogy hú, ez a jó ötlet, ezt használni fogom, vagy azt, hogy ezt én szerintem jobban csinálom. Nekem fura volt, hogy egyszer sem hangzott el a kérdés a diákok felé, készen vannak-e adott feladattal, így sokan többször nem jutottak el a végére, miközben nem kellett volna már sok ahhoz, hogy a végére érjenek. Én magamról tudom, hogy az ilyen nagyon frusztrál, főleg akkor, ha meg tudom csinálni a feladatot, mert van hozzá elég tudásom meg képességem. Az is fura volt, hogy amikor egy olyan szót, ami ugyanolyan...

Délelőtt kimentem a Millenárisra, és megnéztem a tortakiállítást, mert idén a cirkusz volt a téma, és hát én a cirkuszt nagyon szeretem. Csodaszép torták voltak, nem csalódtam. Úgy készültem, hogy semmit sem fogok megkóstolni, de aztán volt kint egy olyan cukrászda, ahol minden cukor, liszt és tej nélkül készül (nekem mondjuk a tejjel pont semmi bajom), és náluk vettem egy áfonyás-kókuszos koszorút. Nagyon finom volt. Jó, első gondolatom ez volt: még mehetne bele egy kis cukor :D Vagy méz. De ettől függetlenül nagyon ízlett. Kint volt a Fővárosi Nagycirkusz is egy standdal, és 25% kedvezménnyel árultak jegyeket a Balance című előadásukra. Most már ez a negyedik év, azt hiszem, amióta megfogadtam, hogy minden műsorukat megnézem legalább egyszer, és ezt még pont nem láttam. Gyorsan fel is hívtam Danit, az unokaöcsémet, hogy jön-e velem (tavaly óta szokott), és jön, úgyhogy mindjárt lecsaptam két jegyre. December elején cirkusz :) Várom, jó lesz. Hazajöttem, tanítottam egyet, aztán kim...

Vicces ez, hogy csak így ugrálok országok között, de azért majd jó lenne lassan abbahagyni. A kaland része király, a bőrönd ide-oda cipelése, na, az nem király. Különösen a harmadikra felvonszolni volt jó (a házban nincs lift), de erős vagyok, mint a bivaly, szóval sikerült. Nevena amúgy nagyon barátságos volt egész nap, barátságosan is búcsúzott, ráadásul puszival. Itthon letettem a cuccaimat, kipakoltam, amit ki kellett (pl. a húst, ami nem fogyott el két hónap alatt, höhö - persze mélyhűtőben volt, és most a következő napokban elhasználom). Utána kicsit ültem, pihegtem, majd elmentem bevásárolni a Tescóba, és jólesett. Hazajöttem, gyorsan bepakoltam a hűtőbe a dolgokat, aztán már találkoztunk is Blankával. Sétáltunk egy kicsit, majd ittunk egy-egy hideg, habos kakaót a Cserpesben :) Nagyon jó volt megint találkozni, és kellemes a tudat, hogy most gyakrabban is menni fog, mint az elmúlt időszakban. Most pedig lassan eldőlök, hogy reggel fel tudjak kelni, meg tudjam nézni a sütiki...

Reggel kijelentkeztem a címről, és hoztam haza néhány Meldezettelt, hogy legyen raktáron, Nevena örült neki. Aztán összepakoltam - az egész nem volt fél óra, és minden befért :) Persze még pár apróságot majd reggel kell eltennem, és amit nem viszek haza, azt is csak reggel költöztetem ki a tárolóhelyiségbe, meg még ki kell takarítani a kiürített szobát, de alapvetően készen állok a hazautazásra. Azért furi, de örülök neki, hogy megint otthon leszek egy kicsit. Délután találkoztam Györgyivel, beszélgettünk egy jót, este meg Fruzsival hasonlóképp. Hiányozni fogtok, lányok, de nemsokára jövök vissza :) Beszereztem néhány karácsonyi ajándékot is, biztos, ami tuti, és még este is láttam olyat, amiért lehet, hogy holnap még visszamegyek, ha belefér az időmbe. És hideg lett. Kifejezetten hideg. És egész nap szakadt az eső. Lehet, hogy jön a tél? Én nem bánnám, jöhetne haza is. Ez két karácsonyi hangulatú forró csoki Ez meg egy macska, aki nagyon kapaszkodik, mert a lába ...

Nagyon rendesek voltak a Generalinál, kaptam mára időpontot, hogy köthessek betegbiztosítást, hogy kapjak tartózkodási engedélyt. Mert akinek nincs munkaszerződése, annak biztosításra adnak ilyet, vagy arra sem. Viszont nem kedv kérdése, hogy csináltatok-e ilyen papírt vagy sem, hanem az érkezésemtől számított 4 hónapon belül kötelező, és ha kicsúszom a négy hónapból, akkor - ahogy az egyik magyaros fórumon írta egyszer egy nő - büntike 50 és 250 euró közötti értékben, és senki sem tudja, mitől függ, hogy mennyi. Egy 3 évvel ezelőtti posztban egy itt dolgozó könyvelő arra biztatott valakit, tolja az ügyintéző orra alá a munkaszerződését, ami már nem érvényes, mert kilépett három héttel korábban, hátha nem ellenőrzik. Ezen elgondolkodtam, de végül úgy döntöttem, nem hazudok,  mert az csúnya, és ha véletlenül pont ellenőrzi az ügyintéző az infót, akkor még jól meg is büntet (ez is fent van a neten, szólnak jó előre). Jó lett volna ezt a tartózkodási engedélyt még akkor megcsinálni, a...

Egy egész reggelt azzal tölteni, hogy őrült módon keresem a nyomorult Meldezettelt, mert kell a tartózkodási engedélyhez, hatszor mélységesen elszégyellni magam, hogy csak sikerült elhagyni, amikor mindig annyira vigyáztam rá, mintegy tízszer átkutatni a szobát, de olyan szintig, hogy az íróasztalt meg a kanapét is elhúzom, beletörődni a sorsomba, kikutatni a netről, hogy az ingyenes fecni másolata mintegy 30 euróba fog kerülni, szidni magam, amiért képes voltam elhagyni - majd megtalálni egy olyan iratkupacban, ami a friss hivatalos postából áll, és két napja készítettem össze. Nem tudom, hogyan került oda, szeretném azt hinni, hogy két napja, az összeállításkor fogtam hozzá véletlenül. De azért ezt a reggelt... Eeeezt a reggelt... Pff.

Még a holland palacsintázáskor együtt pucoltuk az almát, és együtt sütöttük a palacsintát többek között egy olasz lánnyal, Erikával. Nagyon kis életvidám, folyamatosan mosolyog, teli van energiával, ennek megfelelően hemzsegnek körülötte az emberek. Pár hete egyszer már találkoztunk, akkor egy kávézóba ültünk be, és hozta magával öt barátját, akik mind olaszok. Nagyon érdekes volt, szeretem az olasz beszédet hallgatni, ráadásul az egyik sráctól láttam életemben először azt a megoldást, hogy a rántott húshoz lekvárt evett - állítólag finom. Tegnap aztán megint találkoztunk, most a Rathausnál néztük meg a karácsonyi vásárt. Mondta Erika, hogy elhívta néhány barátját - tizenhárom ember jelent meg rajta kívül :D És ez csak a bécsi barátai egy része. Nagyon komoly. Egy ekkora csoport ahhoz már túl nagy, hogy együtt nézzen meg egy karácsonyi vásárt, ezt be kellett látnunk, de a hangulat pazar volt. Gyönyörű a vásár kivilágítva, és jó hangulata volt a forralt borozásnak is, még ha a hőmérsékl...