LizaGazdija

kezdetét vette. Ma már hospitáltam kettőt a tízből, pénteken meglesz a tizedik alkalom, és jövő hétfőtől az utána következő szerdáig tanítok. Kicsit izgulok, mert németből rutintalan vagyok. Egyelőre csak halvány fogalmam van, mit fogok kezdeni a kis osztályommal, de azért remélem, sikerül valami nagyon jót kihozni a dologból. Amúgy hetedikesek, olyanok, mint egy zsák bolha, és nagyon aranyosak. És a 31-ből mintegy hét nevet már tudok is. Elvileg holnap vagy holnapután kapok egy ülésrendet mindkét csoporthoz, és akkor sokkal könnyebb lesz megtanulni a nevüket. Izgulok.   Egyébként a tervemmel elcsúsztam, de még orvosolható a dolog. A szombatom nagyon szétszabdalódott, nem tudtam haladni, vasárnap meg jobbára nem voltam itthon, ma meg szintén. Most úgy állok, hogy tegnapról van egy maradék pont, máról másfél, és a holnapiak közül megcsináltam az egyiket. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy holnap sok filmet nézek (mintegy 4 órányit), közben jegyzetelek, hogy csak úgy füstöl a papír, aztán...

majd írok valamikor, ha összeszedettebb leszek meg kipihentebb. Stichwortokban annyi, hogy szombaton általános iskolai osztálytalálkozón voltam, vasárnap meg a veresegyházi medveparkban, ahol többek között gyerekeket hintáztattam, tök jó volt. De mondom, majd egyszer elmesélem.

amikor a tévében piramisjátékot reklámoznak.

és mindent elintéztem. Mehetek hetedikesekhez, csinálhatok két osztályt, ééés még a vezetőtanárom is kap honoráriumot. A plusz egy pedig az, hogy gyanúmmal ellentétben mégsem szúrtam el a német államvizsgával kapcsolatban a feleletem témájának kiválasztását. Hurrá!   Ma is teljesítettem az előírt három napirendi pontot, most nagyon örülök magamnak. Holnap erőt kell venni magamon, és meg kell nézni újra azt a közepesen béna filmet (Bell, Book & Candle), mert sajnos használhatatlan jegyzeteket alkottam első nekifutásra.   Ebédre rakott krumplit gyártottam. Továbbra is bajban vagyok azzal a kérdéssel, hogy hogyan lehet egy kaját három-négy főre optimalizálni, mert ez pl. két embernek elég. Persze ismerek olyat, aki meg csak hadseregre tud főzni. Na, az sokkal nagyobb bosszúság lehet. Gondoltam, most az egyszer elég tojást teszek a kajába, mert valahogy mindig kevés lesz. Ennek örömére most annyit főztem, hogy kénytelen voltam két főtt tojást tízóraizni. Hát igen, még van hova... Ja, a...

sikerült olyat álmodnom, hogy egész nap masszívan hányingerem van. Tiszta kabaré már ez.   A múlt éjjeli álmomtól csak megijedtem kicsit, de más bajom nem volt tőle. Akkor Tomi rávett, hogy nézzük meg még egyszer a Brigantykat, és eldöntöttem, hogy kibírom a véres jelenteket. Aztán az történt, hogy a film végén, amikor a mozi kigyullad, ott van egy kutya, akit a brigantyk körberaknak fával, és meg akarják gyújtani, mert ő Hitler kutyája. A kutya kétségbeesetten néz rám, én meg megsajnálom, már benne is vagyok a filmben, és győzködöm Tomit, hogy vigyük haza szegényt, ő csak egy kutya, nem tehet róla, hogy a gazdája a náci vezér. Tomi bele is egyezik. Ébredés után órákkal jöttem rá, hogy az a kutya egyébként Liza volt.   Na de a ma éjszaka! Vendégeket vártunk ebédre, konkrétan a szomszédékat. Fél kettőre. Erre fél kettő után estünk haza Tomival, és mindent elborított a kosz meg a rendetlenség, gyakorlatilag mozdulni sem lehetett a lakásban, kaja meg persze sehol. Nekiálltunk valamit alko...

hogy George Bush két éve megfúrta J.K. Rowling kitüntetését, mert szerinte a Harry Potter a boszorkányságot népszerűsíti.   George Bush-t eddig se az eszéért szerettük, de ez a kirohanása még így is meglepett. Arra gyanakszom, hogy nem olvasta a könyveket, de még a filmeket sem látta, csak annyit olvasott egy cikkben az egész történetről, hogy Hogwarts School of Witchcraft and Wizardry (Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola), és ez alapján ítélte meg a mesét az írónőjével együtt. Don't judge a book by its cover, szokták mondani, és én ezt tanácsolnám Bush bácsinak is, persze félig-meddig átvitt értelemben.

úgy döntöttem, ez az egész most inkább nem érdekel, majd pár hónap múlva, ha kicsit lazábbra vehetem a figurát.   Gondoltam, a dühöngés helyett inkább csinálok valami konstruktívat, és elkészítettem az időbeosztásomat a következő 23 napra. A 23 nap véletlenül lett pont 23, addigra fogytak el a teendők, illetve addigra fogyott el a teendők első felvonása. Annyi dolgom van, hogy azt sem tudom, hol kezdjem, ezért nem is kezdem inkább sehol, hanem szörfölgetek a neten meg egyéb rendkívül építő jellegű tevékenységekbe ölöm az energiámat. Mivel ebből sosem lesz eredmény, megírtam magamnak ezt a kis beosztást, amin konkrétan szerepel, hogy okt. 1-től okt. 23-ig melyik napon mit kell elvégeznem, hogy okt. 23-ra legyen három darab teljesen kész szakdolgozatom, amiket már csak csinosítgatni meg alakítgatni kell nov. 16-ig illetve nov. 20-ig a konzulensek tanácsainak megfelelően. Mindjárt az első napra közepesen sok tennivalót ütemeztem be, amitől féltem is kicsit, nehogy kiderüljön, hogy még ...