Nagyon keresem a munkát
Voltam ma két állásinterjún is. Az egyiket kicsit beugratásnak éreztem, és nem örültem feltétlenül, hogy olyan sokat utaztam miatta, a másik meg konyhai kisegítés, és majd valamikor lesz próbanap, ha nem hat fok lesz meg szakadó eső. Szerdán is lesz egy interjú, arra is kíváncsi vagyok, és a három közül az lenne a legjobb lehetőség.
Jártam a munkaügyi hivatalban, és elintéztem, hogy ne legyek bejelentett munkanélküli, mert 1. frusztrál, 2. nem hiányzik nekem, hogy hetente járkálhassak be megmutatni, hogy jelentkezem állásokra, amikor magamtól is csinálom, 3. nem akarok munkanélküli segélyt kapni, hanem fizetést szeretnék, és egyébként sem járna a segély, mert nem dolgoztam még annyit az országban. Amúgy vicces volt, amikor elmondtam a pultban ülő hölgynek, hogy szeretném magam kijelenteni, mert ma kaptam munkát (jó, hát kicsit úgy csináltam, mintha azt az első ajánlatot már el is fogadtam volna), mire a hölgy: "Miért nem jelentette be, hogy van munkája? Azt be kell jelenteni." Mire én: "Most jelentem be." Mire ő: "De azonnal be kell jelenteni, nem lehet ezzel napokig várni." Mire én: "De azonnal bejelentem, mert ma kaptam." Mire ő: "Jaaa!"
Ellátogattam a helyi NAV-hoz is, megérdeklődtem, mi az oka annak, hogy az ígéret ellenére még nincs nálam az adószámom, pedig eltelt három hét. Nos, azért van ez, mert téves volt a tájékoztatás, és nem 2 hétig tart a procedúra, hanem 3-4 hétig. (De hogy mi tart azon olyan sokáig, azt el nem tudom képzelni.) Arra nincs mód, hogy megkapjam személyesen azt a számot, és amíg nincs szám, addig nem kezdhetek el tanítani. Várakozzak szépen. Ma kétszer is eszembe jutott Málta, egyszer ezen a ponton, egyszer meg a tömegközlekedésről, bár tény, hogy utóbbi messze jobb a máltainál. A bürokrácia legalább ugyanolyan szintű agyhalál. De a bürokrácia mindenhol ilyen, nem is értem.
Jártam a munkaügyi hivatalban, és elintéztem, hogy ne legyek bejelentett munkanélküli, mert 1. frusztrál, 2. nem hiányzik nekem, hogy hetente járkálhassak be megmutatni, hogy jelentkezem állásokra, amikor magamtól is csinálom, 3. nem akarok munkanélküli segélyt kapni, hanem fizetést szeretnék, és egyébként sem járna a segély, mert nem dolgoztam még annyit az országban. Amúgy vicces volt, amikor elmondtam a pultban ülő hölgynek, hogy szeretném magam kijelenteni, mert ma kaptam munkát (jó, hát kicsit úgy csináltam, mintha azt az első ajánlatot már el is fogadtam volna), mire a hölgy: "Miért nem jelentette be, hogy van munkája? Azt be kell jelenteni." Mire én: "Most jelentem be." Mire ő: "De azonnal be kell jelenteni, nem lehet ezzel napokig várni." Mire én: "De azonnal bejelentem, mert ma kaptam." Mire ő: "Jaaa!"
Ellátogattam a helyi NAV-hoz is, megérdeklődtem, mi az oka annak, hogy az ígéret ellenére még nincs nálam az adószámom, pedig eltelt három hét. Nos, azért van ez, mert téves volt a tájékoztatás, és nem 2 hétig tart a procedúra, hanem 3-4 hétig. (De hogy mi tart azon olyan sokáig, azt el nem tudom képzelni.) Arra nincs mód, hogy megkapjam személyesen azt a számot, és amíg nincs szám, addig nem kezdhetek el tanítani. Várakozzak szépen. Ma kétszer is eszembe jutott Málta, egyszer ezen a ponton, egyszer meg a tömegközlekedésről, bár tény, hogy utóbbi messze jobb a máltainál. A bürokrácia legalább ugyanolyan szintű agyhalál. De a bürokrácia mindenhol ilyen, nem is értem.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése