Vasárnap
- Egy kicsit dolgoztam (lefordítottam egy fülszöveget, átnéztem egy könyvem szerkesztett változatát, tartottam két angolórát).
- Megnéztem a Piacok Napját. Érdekes volt, egy csomó szép dolgot láttam, és még mindig vonzódom a régi dolgokhoz, szóval megtapogattam néhány 100 éves vagy annál is idősebb könyvet, és kicsit lehidaltam, amikor egy gyönyörű ékszereket gyártó lány elmesélte turistáknak, hogy abban a szép medálban pl. egy szétvagdosott, 1877-es újság egy darabja látható.
- Megnéztem a Kacsafutamot. Eredetileg azt terveztem, kacsát is nevezek rá, de azt az indítás előtt negyed órával már nem lehetett. A rajthoz készülést látva nem is csodálkoztam ezen. Így csak végignéztem a versenyt a rakpartról. Jó gyors sodrású ez a mi folyónk, kb. negyed óra alatt az utolsó kacsa is elért a Lánchídtól az Erzsébet hídig. A program elején kicsit aggasztott, mennyire jó ötlet belehajigálni egy csomó (mint később kiderült, 50 ezer) kacsát a Dunába, de megnyugodtam, amikor megláttam, hogy motorcsónakokról hálókkal fogdossák össze őket. Mire a Szabadság hídhoz értek a csónakok, én már nem láttam körülöttük kacsát. Vicces módon eszembe jutott, hogy nekem még mindig ott van a táskámban az Árkád feliratú gumikacsa, amit pénteken szereztem a Blahán (promóció keretében osztogatták ingyen), ezért aztán csináltam fényképet, amin a kacsám szurkol a többieknek. Hihi.
- Most meg forró teát iszom, és azon gondolkodom, vajon miért vágyom pont erre, amikor egyébként meg lehet fulladni nálam, olyan hőség van. Aztán majd megnézem a True Detective első évadának utolsó részét, olvasok egy kis Agatha Christie-t (már most büszke lehetek magamra - jó előre kitaláltam, ki fog meghalni), majd hajmosás után alvás következik. Aztán az utolsó teljes hetem itthon.
- Megnéztem a Piacok Napját. Érdekes volt, egy csomó szép dolgot láttam, és még mindig vonzódom a régi dolgokhoz, szóval megtapogattam néhány 100 éves vagy annál is idősebb könyvet, és kicsit lehidaltam, amikor egy gyönyörű ékszereket gyártó lány elmesélte turistáknak, hogy abban a szép medálban pl. egy szétvagdosott, 1877-es újság egy darabja látható.
Egy ilyen póló vagy vászontáska kellett volna, de valami 4000 Ft volt darabja, és annyit nem akartam rászánni. Helyette lett piros vászonfülbevalóm sokkal olcsóbban, az is szép.
- Megkóstoltam a Levendula Fagyizó levendulás csokifagyiját. Finom volt.
- Megnéztem a Kacsafutamot. Eredetileg azt terveztem, kacsát is nevezek rá, de azt az indítás előtt negyed órával már nem lehetett. A rajthoz készülést látva nem is csodálkoztam ezen. Így csak végignéztem a versenyt a rakpartról. Jó gyors sodrású ez a mi folyónk, kb. negyed óra alatt az utolsó kacsa is elért a Lánchídtól az Erzsébet hídig. A program elején kicsit aggasztott, mennyire jó ötlet belehajigálni egy csomó (mint később kiderült, 50 ezer) kacsát a Dunába, de megnyugodtam, amikor megláttam, hogy motorcsónakokról hálókkal fogdossák össze őket. Mire a Szabadság hídhoz értek a csónakok, én már nem láttam körülöttük kacsát. Vicces módon eszembe jutott, hogy nekem még mindig ott van a táskámban az Árkád feliratú gumikacsa, amit pénteken szereztem a Blahán (promóció keretében osztogatták ingyen), ezért aztán csináltam fényképet, amin a kacsám szurkol a többieknek. Hihi.
- Most meg forró teát iszom, és azon gondolkodom, vajon miért vágyom pont erre, amikor egyébként meg lehet fulladni nálam, olyan hőség van. Aztán majd megnézem a True Detective első évadának utolsó részét, olvasok egy kis Agatha Christie-t (már most büszke lehetek magamra - jó előre kitaláltam, ki fog meghalni), majd hajmosás után alvás következik. Aztán az utolsó teljes hetem itthon.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése