Miért nem megyek középiskolába tanítani?
Feladat: készüljünk fel a nagydolgozatra! Miből áll a nagydolgozat? Három kicsi témából. Mit jelent az, hogy kicsi téma? 1. Hogyan mondjuk németül, hogy "bárcsak"? 2. Hogyan fejezzük ki a jövő időt németül? 3. Tanuljunk meg és helyettesítsünk be mondatokba nyolc (!) vonzatos igét, amelyek közül ötöt egyébként eddig is használtunk / használnunk kellett volna, csak most kimondtuk róluk, hogy ők vonzatos igék!
Jön a nebuló, próbálunk készülni a dolgozatra, de főként a vonzatos igék témakörében reménytelen a helyzetünk. A vonzatos igék című tananyag elsajátításának módja ugyanis az, hogy bemagoljuk őket. Bizony, mind a nyolcat, amit a tankönyvünk kér. Amíg ezeket nem magoljuk be, addig tök felesleges megcsinálni egy tonna gyakorló feladatot, mert csak tippelgetni fogunk. Mennyire lehet nehéz megtanulni nyolcszor két szót? Csak kérdezem. Búcsúzáskor megbeszéljük, hogy akkor a kis témákat még egyszer átnézi a nebuló a másnapi dolgozatig, a nyolc igét meg megtanulja. Következő héten ismét érkezik a nebuló, házi feladatot kell írni. Új témát vesznek, a vonatkozói mellékmondatot (a nő, aki... meg ilyenek), és ki nem találnátok, milyen szókészlettel próbál operálni a tankönyv: a nyolc vonzatos igével, amit az előző fejezetben megtanított. (Csak szeretné.) A nebuló tippelget, gőze nincs az igékről, még a jelentésüket sem ismeri, nemhogy a vonzatukat. Az már csak hab a tortán, hogy azt is csak megtippelni tudja, melyik vonzat milyen esetet vonz, pedig ezt már együtt is kb. tucatszor tanultuk meg. (Ez úgy 10 vonzat plusz 4 esetnév valamelyike mind a 10 esetben, tehát láthatjuk, valóban megtanulhatatlan.)
Én: Te megtanultad múlt héten ezeket az igéket?
Nebuló: Hát, nem igazán.
Én: És hogyan írtál akkor dolgozatot?
Nebuló: Hát, főleg tippelgettem, de szerintem elég sokat eltaláltam azért, bár a dolgozatot még nem kaptuk vissza.
Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy saját diákkori tapasztalatom alapján egy 20 perces buszút tökéletesen alkalmas 30-40 új szó megtanulására, így mire az ember az iskolából hazaér, már le is tudta a magolási feladatot. Képzeljük el akkor, mi mindenre elég egy 50 perces buszút! Igen, a nebuló 50 perc alatt jut haza. De persze nyolc vonzatos ige bemagolására nem futja ebből az 50 percből, mert muszáj mind az 50 percben az okostelefont nyomkodni, hiszen a Facebook nem várja meg, míg a nebuló hazaér.
Azért nem megyek középiskolába tanítani, mert ez nekem így egy nebulóval is eléggé fárasztó és elkeserítő, elképzelem, milyen lenne ezt egész tanulói csoportokkal átélni/végigszenvedni. Úgy érzem, ezért még az is sovány vigasz lenne, hogy cukin mosolyognak, kedvesek, szeretnek, és eljönnek velem osztálykirándulásra meg színházba.
Jön a nebuló, próbálunk készülni a dolgozatra, de főként a vonzatos igék témakörében reménytelen a helyzetünk. A vonzatos igék című tananyag elsajátításának módja ugyanis az, hogy bemagoljuk őket. Bizony, mind a nyolcat, amit a tankönyvünk kér. Amíg ezeket nem magoljuk be, addig tök felesleges megcsinálni egy tonna gyakorló feladatot, mert csak tippelgetni fogunk. Mennyire lehet nehéz megtanulni nyolcszor két szót? Csak kérdezem. Búcsúzáskor megbeszéljük, hogy akkor a kis témákat még egyszer átnézi a nebuló a másnapi dolgozatig, a nyolc igét meg megtanulja. Következő héten ismét érkezik a nebuló, házi feladatot kell írni. Új témát vesznek, a vonatkozói mellékmondatot (a nő, aki... meg ilyenek), és ki nem találnátok, milyen szókészlettel próbál operálni a tankönyv: a nyolc vonzatos igével, amit az előző fejezetben megtanított. (Csak szeretné.) A nebuló tippelget, gőze nincs az igékről, még a jelentésüket sem ismeri, nemhogy a vonzatukat. Az már csak hab a tortán, hogy azt is csak megtippelni tudja, melyik vonzat milyen esetet vonz, pedig ezt már együtt is kb. tucatszor tanultuk meg. (Ez úgy 10 vonzat plusz 4 esetnév valamelyike mind a 10 esetben, tehát láthatjuk, valóban megtanulhatatlan.)
Én: Te megtanultad múlt héten ezeket az igéket?
Nebuló: Hát, nem igazán.
Én: És hogyan írtál akkor dolgozatot?
Nebuló: Hát, főleg tippelgettem, de szerintem elég sokat eltaláltam azért, bár a dolgozatot még nem kaptuk vissza.
Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy saját diákkori tapasztalatom alapján egy 20 perces buszút tökéletesen alkalmas 30-40 új szó megtanulására, így mire az ember az iskolából hazaér, már le is tudta a magolási feladatot. Képzeljük el akkor, mi mindenre elég egy 50 perces buszút! Igen, a nebuló 50 perc alatt jut haza. De persze nyolc vonzatos ige bemagolására nem futja ebből az 50 percből, mert muszáj mind az 50 percben az okostelefont nyomkodni, hiszen a Facebook nem várja meg, míg a nebuló hazaér.
Azért nem megyek középiskolába tanítani, mert ez nekem így egy nebulóval is eléggé fárasztó és elkeserítő, elképzelem, milyen lenne ezt egész tanulói csoportokkal átélni/végigszenvedni. Úgy érzem, ezért még az is sovány vigasz lenne, hogy cukin mosolyognak, kedvesek, szeretnek, és eljönnek velem osztálykirándulásra meg színházba.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése