2011
Év végén fel szokott merülni a kérdés, miben változott az ember élete az év során. Bennem is év végén merült fel, csak nem volt rá időm, hogy írjak róla, úgyhogy ez mára maradt. De úgyis eldöntöttem, hogy az “új év” relatív, tulajdonképpen csak egy új napra virradtunk, az meg minden nap megtörténik.
Azért nézzük, mit hozott nekem az elmúlt 365 nap!
Negatív:
- Meghalt Liza, aki 15 és fél évig volt a kutyám. – Ez csak egy, de nagyon nagy.
Pozitív:
- Megkaptam és meg is csináltam a második fordítási munkámat. – Megjelenés még nincs, idén állítólag lesz, sőt állítólag új könyv is lesz (kopp-kopp).
- Kaptam nappalis SZKI-s csoportot a nyelviskolámtól, rögtön kettőt, és ebből az egyik szuper. – A másikat talán hagyjuk is.
- Megvolt életem első előadása konferencián. – Jól sikerült. Igaz, a hallgatóság 20 főből állt, ebből 10 az én barátom és rokonom volt, de valahol el kell kezdeni.
- Bár nem mindig lehettem biztos benne, továbbra is két nagymamám maradt. – Reméljük, ez még sokáig így lesz.
Semleges:
- Lett egy Marcink. – Már nem negatív, még nem pozitív, senkinek egy szava sem lehet.
Aztán voltak könyvek.
Nem tudom, ezen a bénán összeollózott képen mennyit láttok, de a lényeg, hogy 2011-ben összesen 57 könyvet olvastam. Ez azért vicces, mert még 2010 közepe felé gondoltam rá, hogy érdemes lenne minden héten elolvasnom egy könyvet, vagy legalább megpróbálnom, hátha sikerül. Túlteljesítettem. Érdekes így év végén/elején újranézni a listát, mert pl. meggyőződésem volt, hogy a Szabó Magdát meg a két Agatha Christie-t még 2010-ben olvastam. Hát nem. Ez azért hír, mert minden évben olvasok mindkét szerzőtől legalább egy könyvet (úgy három éve…), és teljesen csalódott voltam egészen tegnapig, hogy ez idén kimaradt. A molytársaktól eltérő módon én nem tűzöm ki célnak az új évre, hogy ennél is többet olvassak, akkor sem, ha mások 110 könyvvel végeztek, mert nekem a kb. heti egy is soknak tűnt néha olyan szempontból, hogy így kevés idő marad egy-egy könyv megemésztésére. Amúgy még az is vicces, hogy a Gyűrűk Ura második részét 2, a harmadik részét 4 hónapig olvastam, csak közben mindig a kezembe került ez-az, és el is olvastam, így jött ki végül a kb. heti egy könyv.
Vannak azért terveim könyvekre vonatkozóan 2012-re. Jó lenne például befejezni Laura Ingalls Wilder sorozatát (4 könyv), a Harry Pottert (3 könyv), elolvasni a karácsonyra kapott összes könyvet (még 6 könyv), a tavaly karácsonyról máig megmaradtakat (2 könyv, és szégyellem magam), a jelenleg futókat (3 könyv, de nem tudom, Corelli kapitány mandolinjával mi lesz…), teljesíteni a futó kihívásokat (24 könyv), és sort keríteni a frissen beszerzett névnapi e-bookokra (5 vagy 6 könyv, attól függ: 101 kiskutya, Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei, Meghökkentő mesék 1-2, Alison Arngrim, a.k.a. Nellie Oleson önéletrajza, Csillagpor). Ez összesen 47 könyv, és akkor már majdnem vége is az évnek, ha az eddigi tempóban haladok. Jó, van ezek közt nagyon rövid könyv, de van nagyon hosszú is… Meglátjuk. Ha idén is sikerül 52 könyvet elolvasni, elégedett leszek magammal.
Biztos kéne valamit mondani arról is, mit teljesítettem a tavalyi fogadalmakból, és vannak-e újak. Sosem szoktam fogadkozni, mert felesleges, de tavaly mondtam ezt-azt. Elolvastam a tavaly szilveszteri bejegyzésemet, hát bájos. Főleg az a rész, hogy nem mondom meg, mire vágyom, csak szólok, ha teljesült. Na, a négy nagyból egy teljesült, a fordítás. Egyetlen fogadalmam volt, mégpedig az, hogy lefogyok 58 kg-ra. Nem tudom, hol járok ebben a projektben, augusztus óta nem álltam mérlegre, de azt gyanítom, hogy az 58 kg-tól még messze vagyok. Az is igaz, hogy fogytam tavaly óta, sőt nyár óta is, amit ruhákon érzek. Majd egyszer talán felmerészkedem a mérlegre… Viszont sikerült egy évig normális kajákat enni normális adagokban, valamint 9 és fél hónapig minden nap tornáztam, kivéve azt a két és fél hetet, amikor Liza már nagyon rosszul volt, majd meghalt. A napi tornát jó lenne visszaiktatni, amihez ki kéne találni, hogyan energizáljunk engem, mert kb. október óta ha csak arra gondolok, hogy még 25 perc torna vár rám este, huss, elszáll a maradék életerőm is. Pedig jó volt az a torna, jó lenne most is. A másik, hogy valahová be kéne szuszakolni heti két futást, mert az meg a másik, ami nagyon jó volt, amíg csináltam, csak arra meg konkrétan időm sincs egy ideje. Esetleg megfogadhatom, hogy a ma kapott jóslatnak megfelelően türelmes leszek, de nem vagyok biztos benne, hogy ez sikerülni fog. Valamikor félúton elhagyott a türelmem.
Összességében kicsit félek ettől az évtől, főként attól, hogy külső, általam nem befolyásolható dolgok belerondítanak az életembe. Reméljük, hogy nem.
Azért nézzük, mit hozott nekem az elmúlt 365 nap!
Negatív:
- Meghalt Liza, aki 15 és fél évig volt a kutyám. – Ez csak egy, de nagyon nagy.
Pozitív:
- Megkaptam és meg is csináltam a második fordítási munkámat. – Megjelenés még nincs, idén állítólag lesz, sőt állítólag új könyv is lesz (kopp-kopp).
- Kaptam nappalis SZKI-s csoportot a nyelviskolámtól, rögtön kettőt, és ebből az egyik szuper. – A másikat talán hagyjuk is.
- Megvolt életem első előadása konferencián. – Jól sikerült. Igaz, a hallgatóság 20 főből állt, ebből 10 az én barátom és rokonom volt, de valahol el kell kezdeni.
- Bár nem mindig lehettem biztos benne, továbbra is két nagymamám maradt. – Reméljük, ez még sokáig így lesz.
Semleges:
- Lett egy Marcink. – Már nem negatív, még nem pozitív, senkinek egy szava sem lehet.
Aztán voltak könyvek.
Nem tudom, ezen a bénán összeollózott képen mennyit láttok, de a lényeg, hogy 2011-ben összesen 57 könyvet olvastam. Ez azért vicces, mert még 2010 közepe felé gondoltam rá, hogy érdemes lenne minden héten elolvasnom egy könyvet, vagy legalább megpróbálnom, hátha sikerül. Túlteljesítettem. Érdekes így év végén/elején újranézni a listát, mert pl. meggyőződésem volt, hogy a Szabó Magdát meg a két Agatha Christie-t még 2010-ben olvastam. Hát nem. Ez azért hír, mert minden évben olvasok mindkét szerzőtől legalább egy könyvet (úgy három éve…), és teljesen csalódott voltam egészen tegnapig, hogy ez idén kimaradt. A molytársaktól eltérő módon én nem tűzöm ki célnak az új évre, hogy ennél is többet olvassak, akkor sem, ha mások 110 könyvvel végeztek, mert nekem a kb. heti egy is soknak tűnt néha olyan szempontból, hogy így kevés idő marad egy-egy könyv megemésztésére. Amúgy még az is vicces, hogy a Gyűrűk Ura második részét 2, a harmadik részét 4 hónapig olvastam, csak közben mindig a kezembe került ez-az, és el is olvastam, így jött ki végül a kb. heti egy könyv.
Vannak azért terveim könyvekre vonatkozóan 2012-re. Jó lenne például befejezni Laura Ingalls Wilder sorozatát (4 könyv), a Harry Pottert (3 könyv), elolvasni a karácsonyra kapott összes könyvet (még 6 könyv), a tavaly karácsonyról máig megmaradtakat (2 könyv, és szégyellem magam), a jelenleg futókat (3 könyv, de nem tudom, Corelli kapitány mandolinjával mi lesz…), teljesíteni a futó kihívásokat (24 könyv), és sort keríteni a frissen beszerzett névnapi e-bookokra (5 vagy 6 könyv, attól függ: 101 kiskutya, Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei, Meghökkentő mesék 1-2, Alison Arngrim, a.k.a. Nellie Oleson önéletrajza, Csillagpor). Ez összesen 47 könyv, és akkor már majdnem vége is az évnek, ha az eddigi tempóban haladok. Jó, van ezek közt nagyon rövid könyv, de van nagyon hosszú is… Meglátjuk. Ha idén is sikerül 52 könyvet elolvasni, elégedett leszek magammal.
Biztos kéne valamit mondani arról is, mit teljesítettem a tavalyi fogadalmakból, és vannak-e újak. Sosem szoktam fogadkozni, mert felesleges, de tavaly mondtam ezt-azt. Elolvastam a tavaly szilveszteri bejegyzésemet, hát bájos. Főleg az a rész, hogy nem mondom meg, mire vágyom, csak szólok, ha teljesült. Na, a négy nagyból egy teljesült, a fordítás. Egyetlen fogadalmam volt, mégpedig az, hogy lefogyok 58 kg-ra. Nem tudom, hol járok ebben a projektben, augusztus óta nem álltam mérlegre, de azt gyanítom, hogy az 58 kg-tól még messze vagyok. Az is igaz, hogy fogytam tavaly óta, sőt nyár óta is, amit ruhákon érzek. Majd egyszer talán felmerészkedem a mérlegre… Viszont sikerült egy évig normális kajákat enni normális adagokban, valamint 9 és fél hónapig minden nap tornáztam, kivéve azt a két és fél hetet, amikor Liza már nagyon rosszul volt, majd meghalt. A napi tornát jó lenne visszaiktatni, amihez ki kéne találni, hogyan energizáljunk engem, mert kb. október óta ha csak arra gondolok, hogy még 25 perc torna vár rám este, huss, elszáll a maradék életerőm is. Pedig jó volt az a torna, jó lenne most is. A másik, hogy valahová be kéne szuszakolni heti két futást, mert az meg a másik, ami nagyon jó volt, amíg csináltam, csak arra meg konkrétan időm sincs egy ideje. Esetleg megfogadhatom, hogy a ma kapott jóslatnak megfelelően türelmes leszek, de nem vagyok biztos benne, hogy ez sikerülni fog. Valamikor félúton elhagyott a türelmem.
Összességében kicsit félek ettől az évtől, főként attól, hogy külső, általam nem befolyásolható dolgok belerondítanak az életembe. Reméljük, hogy nem.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése