Sosem lesz ennek vége

Olyan ez a kritikai kiadásos izé, mint valami végtelen történet.

Eltöltöttem a Széchenyiben állati sok időt azzal, hogy fejgörcsöt kapjak és kifolyjon a szemem, míg megnézem az összes (kb. 7) újság összes kért számában, nincs-e benne írás a célszemélytől, vagy akár csak egy fél szó róla. Egy újság két számában említették is, és elég nagyot röhögtem rajta, mikor az új színdarabját közvetlenül az "Életuntak" c. hír után (a napi öngyilkosokat mutatták be ebben névvel és címmel, valamint a választott módszerrel, nagyon empatikus), és közvetlenül az egyéb bulvármocsok pletykák előtt. Azért a célszemély ennél kicsit jelentősebb volt, ráadásul ez egy kulturális napilap, de tényleg nem is ez a lényeg, akkor sem, ha vérgáz.

A lényeg az, hogy csütörtökön megint ott voltam a könyvtárban, végére értem az utolsó újságnak is, el is küldtem este az összes anyagomat a koordinátornak, és örültem, mint majom a farkának, hogy végre-valahára ettől is megszabadultam így másfél hónap után, és kezdhetem végre a többi egyetemi mindenfélémet (összesen három van, egyenként kb. másfélszer akkora munka mind, mint ez az újságokat átnyálazós izé). De nem! Kaptam választ: az egyik újság nemcsak a Széchenyiben van meg, úgyhogy menjek el a másik könyvtárba is, mert hátha ott megvannak a Széchenyiben hiányzó lapszámok. Mellesleg ez egy iskolaújság, amibe iskolások írtak az iskolájuk eseményeiről, szóval az esélyem arra, hogy bármi relevánsat találjak, a nullához konvergál. Jó, értem, miért kell ez, meg is értem, de...

Ennek sosem lesz vége.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Kép
időszakban vagyunk. 10 hónap a tanév, nem telt el másfél sem, de én már a végét járom. Különleges iskolát választottunk Flórának (tehát nem speciálisat, de többet nem mondhatok, mert annyi erővel majdnem ki is írhatnám, melyikről van szó). Sokan tesznek így, a város minden pontjáról járnak ide gyerekek. Pár éve van ez az iskola, az elejétől fogva volt iskolabusz a messzebb lakóknak. Hát, idén nincs, és erről egy árva szót sem szólt senki egészen a tanévkezdés előtti tizedik napig. Ez nem kis rápacsálás nekünk - 50 percre lakunk a sulitól. Szerencsére van a kerületben egy másik család, velük fogtunk össze, legtöbbször az anyuka viszi be reggel Flórát, és kétszer haza is hozzák, van, hogy kocsival. Én vészeseti megoldás vagyok, de volt már, hogy bevetettünk engem is.  Ők tőlünk fél órára vannak, a kiindulási megállójukba viszem a gyereket 7 után kicsivel, szóval fél 7 körül indulunk minden nap. Nekem 40-45 perc a sulitól a munkahelyem, a másik anyukának 30, én 8-kor kezdek, ő fél 9-kor,
További információk

Gumimacik utoljára

Kép
Végére értem a sorozatnak, megnéztem mind a hat évadot. Szomorúan tapasztaltam, hogy ez is lezáratlan maradt, mint oly sok más sorozat. Kár érte. Aranyos mese volt ez, bár szerintem az eleje sokkal jobban sikerült és humorosabb, mint a harmadik-negyedik évadtól kezdve a későbbi részek. Van kedvenc figurám is: Gyagyás Tódi (magyar hangja Botár Endre). Annyira kedvenc, hogy nem átallottam utánanézni, vannak-e tódis ereklyék, esetleg plüssök, de ami van, az olyan ronda, hogy nem kéne. Így aztán csak álljon itt egy kép Gyagyás Tódiról, alatta meg az egyik legjobb szövege: "Nem vered át a csupa ész Tódit!" Egy sóhajjal búcsút intek gyermekkorom eme szeletének, és felnőttesebb vizekre evezek: következőnek Jóbarátokat fogok nézni.
További információk

Gárdonyi Géza: Isten rabjai

Kép
Ez a könyv valamikor hetedik táján volt kötelező olvasmány, de nem olvastam el. Pedig anyu megvette a szép, új kiadást, ezt itt: Bennem viszont iszonyú ellenállás volt a vallással szemben akkoriban, szó nem lehetett arról, hogy bármit is a kezembe vegyek, amiben bármilyen vallásról is szó esik, pláne, ha akörül forog az egész történet, és pláne, ha az a vallás a kereszténység. Hiába szerettem a Margit-legendát, öreg hiba volt a címbe beleírni Istent, ez volt ugyanis a garancia arra, hogy ne olvassam el a könyvet. Gondoltam, fölösleges lenne elolvasni amúgy is, hiszen a legendát oda-vissza kenem-vágom, majd megírom az irodalom dolgozatot ilyen időpocsékolás nélkül is, addig meg olvasom valamelyik olyan könyvemet, ami érdekel is. A terv jó volt, csak azon bukott el, hogy a dolgozatban ravasz, addig és azután is példa nélküli módon nemcsak a történetre vonatkozó kérdések szerepeltek, hanem idézetkiegészítős feladat is, sőt főleg az. A könyv elolvasása nélkül viszonylag nehéz emléke
További információk