J. K. Rowling: Harry Potter and the Chamber of Secrets
Harry visszatér az iskolába, hiába próbálja erről lebeszélni az egész regényfolyam egyik legviccesebb karaktere, Dobby manó. (Marcit Dobbynak kellett volna elnevezni, erre jöttünk rá Tomival, ugyanis tök egyforma fülük van. De már mindegy.) A másodévre is jut izgalom meg veszély, gondoltam is rá, hogy esetleg Rowling nem nagyon szereti Harryt. Ha szeretné, nem hozná mindig abba a helyzetbe, hogy kiközösítsék a többiek. Ron vicces, mint mindig, Hermione okos, mint mindig, Malfoy rohadék, mint mindig, szóval minden változatlan. Gilderoy Lockhart nagyon nagy karakter, hihetetlen, mennyire él. Végig viszketett a tenyerem, míg olvastam, és hiába tudtam, hogyan végződik a történet, végig szurkoltam, hogy vágja már pofán valaki. Nagyon meglepett, hogy a könyvben Neville-t nem éri baleset a mandragóráknál, nem is értem, ezt a magas labdát, hogy lehetett nem lecsapni, és nagyon örülök, hogy a filmben lecsapták. Ugyanígy örülök annak is, hogy Dobby zokniját a filmben máshogy oldották meg, mint itt, mert az szerintem kreatívabb megoldás. Arra viszont nem emlékszem, hogy a filmben megünnepelnék Félig Fejnélküli Nick halálának 500. évfordulóját, pedig nagy kár lenne, ha kiderülne, hogy tényleg nincs benne, mert nagyon tetszett az a jelenet. És odavagyok Hóborcért meg Hsiztis Mirtillért, egyszerűen hihetetlen alakok. Amikor Mirtill csalódottan megállapítja, hogy Harry nem is halt meg, pedig szívesen megosztotta volna vele a WC-jét, hát az valami végtelenül vicces pillanat. Félig Fejnélküli Nicket meg annyira megsajnáltam, amiért nem veszik fel abba a fejnélküliek klubjába vagy mibe! Mondjuk látszik, hogy 500 év halottság sem bölcsítette meg eléggé ahhoz, hogy rájöjjön: amelyik klub nem akarja befogadni, abba nem is lenne jó bekerülni. A másik, akiért vérzik a szívem, nyilván Hermione. (Rowling honlapján olvastam egyszer, hogy sokan kérdezték tőle, hogyan kell kiejteni ezt a nevet, és az ő személyes kedvence az a tipp, miszerint "Hörmiván" a helyes megoldás. Tomi azóta is így nevezi.) A legstréberebb ember, aki valaha élt, és akkor a tanév háromnegyedét a gyengélkedőn tölti, mert hol macskává változik, hol kővé, ráadásul a végén még a vizsgák is elmaradnak... Hát élet ez?
Ahogy így olvasom a könyveket, két dologra jöttem rá. Az egyik, hogy Harry talán nem azért lett olyan semmilyen a filmben, mert Daniel Radcliffe nem jól alakítja, hanem azért, mert már a könyvben is semmilyen. Az összes többi szereplő neve mellé fel lehet írni kapásból 4-5-6 melléknevet, ami a jellemüket írja le, míg Harry mellé nem. Jó, bátor meg elszánt, oké, de ez nem olyan konkrét jellemző, mint Ronnál, hogy vicces, Hermionénál, hogy tudálékos, vagy akár Neville-nél, hogy kétbalkezes. De lehet, hogy túlzottan él már bennem a film, és erősen hat az olvasmányélményre is, nem tudom.
A másik, hogy valójában igaza van annak, aki kritizálja Rowlingot, amiért életszerűtlen a története. Most ugorjuk az a pontot, hogy nyilván életszerűtlen, mivel varázslók meg boszorkányok vannak benne, és nézzük meg azt, mennyire valószínű 1-től 10-ig terjedő skálán, hogy a nagyszerűbbnél nagyszerűbb varázslók és boszorkányok állnak, mint a faszent, és kezüket tördelve sírdogálnak, hogy jaj-jaj, vége a Roxfortnak, miközben három másodikos, mindössze 12 éves gyerek megold minden rejtélyt, majd legyőzi a főgonoszt. Végül úgy döntöttem, talán a tanárok is rajta vannak az ügyön, csak azt nem látjuk, mert nem ők a főszereplők, és a gyerekeknek mindig mázlijuk van, azért alakul úgy a dolog, ahogy. Meg az is lehet, hogy Dumbledore direkt tesztelgeti őket, különös tekintettel Harryre, és azért néz ki úgy, mintha csak a gyerekeknek lenne agyuk. Meg hozzátehetjük azt is, hogy melyik gyerek akarná elolvasni 251 oldalon, ahogy Dumbledore meg McGalagony professzor mindent elintéz, miközben Harry tátott szájjal bámul. És ha már itt tartunk, nem von le az egész értékéből semmit, hogy a felnőttek ilyen fogalmatlannak tűnnek.
És mielőtt még elfelejteném: bár nagyon tetszik nekem az eredeti verzió, egyre inkább emelem kalapom a fordító előtt. Elsősorban a nevek miatt, mert másra nem nagyon emlékszem már :) De azok miatt nagyon.
Szóval nagyon tetszett. Annyira brit, annyira vicces, annyira kreatív... 5 csillag jár neki.
Ahogy így olvasom a könyveket, két dologra jöttem rá. Az egyik, hogy Harry talán nem azért lett olyan semmilyen a filmben, mert Daniel Radcliffe nem jól alakítja, hanem azért, mert már a könyvben is semmilyen. Az összes többi szereplő neve mellé fel lehet írni kapásból 4-5-6 melléknevet, ami a jellemüket írja le, míg Harry mellé nem. Jó, bátor meg elszánt, oké, de ez nem olyan konkrét jellemző, mint Ronnál, hogy vicces, Hermionénál, hogy tudálékos, vagy akár Neville-nél, hogy kétbalkezes. De lehet, hogy túlzottan él már bennem a film, és erősen hat az olvasmányélményre is, nem tudom.
A másik, hogy valójában igaza van annak, aki kritizálja Rowlingot, amiért életszerűtlen a története. Most ugorjuk az a pontot, hogy nyilván életszerűtlen, mivel varázslók meg boszorkányok vannak benne, és nézzük meg azt, mennyire valószínű 1-től 10-ig terjedő skálán, hogy a nagyszerűbbnél nagyszerűbb varázslók és boszorkányok állnak, mint a faszent, és kezüket tördelve sírdogálnak, hogy jaj-jaj, vége a Roxfortnak, miközben három másodikos, mindössze 12 éves gyerek megold minden rejtélyt, majd legyőzi a főgonoszt. Végül úgy döntöttem, talán a tanárok is rajta vannak az ügyön, csak azt nem látjuk, mert nem ők a főszereplők, és a gyerekeknek mindig mázlijuk van, azért alakul úgy a dolog, ahogy. Meg az is lehet, hogy Dumbledore direkt tesztelgeti őket, különös tekintettel Harryre, és azért néz ki úgy, mintha csak a gyerekeknek lenne agyuk. Meg hozzátehetjük azt is, hogy melyik gyerek akarná elolvasni 251 oldalon, ahogy Dumbledore meg McGalagony professzor mindent elintéz, miközben Harry tátott szájjal bámul. És ha már itt tartunk, nem von le az egész értékéből semmit, hogy a felnőttek ilyen fogalmatlannak tűnnek.
És mielőtt még elfelejteném: bár nagyon tetszik nekem az eredeti verzió, egyre inkább emelem kalapom a fordító előtt. Elsősorban a nevek miatt, mert másra nem nagyon emlékszem már :) De azok miatt nagyon.
Szóval nagyon tetszett. Annyira brit, annyira vicces, annyira kreatív... 5 csillag jár neki.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése