65 éve
már, hogy ledobták Hirosimára az atombombát. Hétfőn 65 éve lesz a Nagaszakit ért támadásnak is. Ebből az alkalomból három cikket olvastam a múlt-koron. Ez a támadásokról és a gépeket vezető pilóták háború utáni sorsáról szól, ez pedig arról, hogy meghalt az egyetlen olyan bácsi, aki a hatóságok igazolásai szerint is mindkét atombombás támadást túlélte (Hirosimánál üzleti úton volt, Nagaszakiban otthon). Az utolsó cikk arról íródott, hogy meghalt a Hirosimára atomot dobó gép pilótája. (A támadásról és a Tibbetsről szóló cikkek között állati nagy ellentmondás van, mert míg előbbi szerint Tibbets egy idő után kételkedni kezdett a támadás helyességében és szükségességében, addig utóbbi szerint soha nem bánta meg, hogy szerepe volt ebben. A legtutibb, hogy mindkettőben van egy félmondat, ami valószínűleg ugyanabból az eredeti cikkből származhat, de egyik cikkben így értelmezték, másikban meg tök ellentétesen. Azért érdemes ezeket elolvasni, természetesen.)
Nekem továbbra is az a véleményem, hogy az emberek nem normálisak. Nem tudom elhinni, hogy volt ember, aki tökös tervnek tartotta, hogy atomot Japánnak, kit érdekel az a több százezer nyomorult, akinek a háborúhoz ugyan köze nincs, viszont meg fog halni ebben a támadásban. És hogy még örüljenek is neki a támadás után, hogy milyen szép az a gombafelhő, látványosra sikerült a támadás, hurrá... Ez kész. Tudom, agymosás, de akkor is, nehezen hihető nekem, hogy ilyen tényleg létezik.
A múlt-korra egyébként kicsit haragszom, mert nem küldték ki nekem a számlát, amikor megrendeltem tőlük az újonnan megjelent újságukat, és azóta sem sikerült kideríteni, mi lett velük. Pedig magyar felfedezőkről szólt volna mindjárt az első szám, és valami ajándékot is adtak volna hozzá - jellemző módon már nem emlékszem, mi lett volna az. Lehet, hogy nekifutok egy új rendelésnek, hátha ez nem vész el csak úgy.
Nekem továbbra is az a véleményem, hogy az emberek nem normálisak. Nem tudom elhinni, hogy volt ember, aki tökös tervnek tartotta, hogy atomot Japánnak, kit érdekel az a több százezer nyomorult, akinek a háborúhoz ugyan köze nincs, viszont meg fog halni ebben a támadásban. És hogy még örüljenek is neki a támadás után, hogy milyen szép az a gombafelhő, látványosra sikerült a támadás, hurrá... Ez kész. Tudom, agymosás, de akkor is, nehezen hihető nekem, hogy ilyen tényleg létezik.
A múlt-korra egyébként kicsit haragszom, mert nem küldték ki nekem a számlát, amikor megrendeltem tőlük az újonnan megjelent újságukat, és azóta sem sikerült kideríteni, mi lett velük. Pedig magyar felfedezőkről szólt volna mindjárt az első szám, és valami ajándékot is adtak volna hozzá - jellemző módon már nem emlékszem, mi lett volna az. Lehet, hogy nekifutok egy új rendelésnek, hátha ez nem vész el csak úgy.
Ez az esemény arra is ékes példa, hogy a győzteseket még kétszázezer civil legyilkolása esetén sem szokás felelősségre vonni. Viszont arról is lehet tanakodni, hogy később, a hidegháborúban nem az mentette-e meg a Földet egy atomháborútól, hogy a világ vezetői már tudatában voltak eme borzalomnak? De akkor miért kellett kétszer is ledobni? Ha csak egyszer dobják le, nem gondolták volna, hogy csak egyszer lehetett ezt elkészíteni, és nem merült volna hamar feledésbe, és nem ugyanott tartottunk volna, mint előtte?
VálaszTörlésA Subbán van egy videó, amiben túlélők emlékeznek vissza Hirosimára, és ott a kommentek között is írják többen, hogy csak azért élünk mi ma, mert Hirosimánál és Nagaszakinál kiderült, mit tud az atombomba, és a hidegháborúban ezért nem vetették be. Mindenesetre nagyon gáz dolog ez, mert jó, hogy mi élünk, ők meg viszont nem élnek, mert vagy meghaltak ott rögtön, vagy évekkel később rákban. Csak jobb lett volna kihagyni ezt az akciót.
VálaszTörlés