Első nyári nap és angol

Nem tudom, hogy tényleg-e, vagy csak nekem, mindenesetre én ma mentem ki először ujjatlan felsőben az utcára. Persze azért a fekete kardigán velem volt, egész nap cipeltem, hátha hirtelen elromlik az időjárás, mint például kedden, amikor napsütésben léptem ki a házunk kapuján, felszálltam a metróra, eltöltöttem ott mintegy 8 percet, leszálltam, és gyakorlatilag bőrig áztam két perc séta alatt.

A VIP angol ma is érdekesen alakult, több aranyköpést is megjegyeztem. De csak a legjobbat teszem közzé, a másik nem lenne fair a VIP bácsival szemben. A feladat az volt, hogy mindenféle mondatokat kellett befejezni úgy, hogy igazak legyenek a VIP bácsira. Az első mondat: "I look just like my..." Erre a bácsi, mégpedig magabiztosan: "I look just like my library." Azonnal a Monty Python jutott eszembe. Egyébként lehet, hogy 3 hétig nem jön a bácsi. Nem árulok el érzelmeket.

Ha már angol, elárulom azt is, hogy szerintem a csoportom, amelyik megkért, vegyem át őket, velem sem elégedett. Ennek lehet az az oka, hogy reggel teljesen szét vagyok esve, és nehezen szedegetem össze a darabkáimat, talán ezt érzik rajtam. Másrészt nem tetszik nekik, hogy viszonylag gyakran nem hallom, amit mondanak, vagy legalábbis nem értik. Gondoltam, ma felvilágosítom őket fél percben. Persze elfelejtettem :) No de kedden is lesz óránk.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai