LizaGazdija

Ez már annak az eredménye. Tök jó, hogy van ajtórugdosás meg az ajtóra matrica felragasztása, de ezzel semmit sem csinálnak a rendőrök azon túl, hogy mondanak pár kedves szót, ugyanakkor azt, aki aszfaltkrétával vagy vízzel lemosható festékkel felfest valamit a járdára, az több százezres pénzbírságot kap, esetleg rabosítják. Annyira szomorú :(

Flóra egyelőre nem hisz az elválós igekötőkben, és időnként érdekesen ragoz. Én meg sokat hallom, és néha azon kapom magam, hogy átveszek tőle ezt-azt. Pl. elesett, felállt, majd: - Elesettem! Miért elesettem? - Azért elesettél... Mármint azért estél el... :D

Igyekszünk viszonylag kevés kiadással megúszni a költözést, amire remek lehetőséget ad a willhaben - teljesen jó állapotú bútorokat lehet kifogni teljesen ingyen vagy bagóért. Az előszobabútort is így szereztük, és igaz, a furgonbérlés pénzbe került, de messze nem annyiba, mint újonnan egy előszoba. A szekrényeket csak át kellett törölni fertőtlenítős tisztítószerrel, és ennyi, az egész megvolt tíz perc alatt. A konyhánál is ezt a beszerzési módot választottuk, egy teljes konyhabútort hoztunk el ingyen, csak tűzhelyet és hűtőt kell majd venni bele. Ebben az esetben már több a munka: elég koszosak a szekrények, egyes elemeit szerintem még soha senki sem mosta le, így eltart majd néhány napig, mire mindet lesúrolom ekkora hassal és ilyen állóképességgel, ami jelenleg van nekem. (Konkrétan felemelem a karom, és teljesen kifulladok, alig kapok levegőt :D Jó, ez reggel van, utána valamit azért javul a helyzet.) Takarítás közben azon mulattam magamban, hogy mit össze gondolkodtam, hogyan old...

Olyan idiótáknak van jogosítványuk, hogy döbbenetes. Hainburgba tartottunk az autópályán a középső sávban, normál sebességgel, amikor egyszer csak nagy dudálás jött mögülünk, és ha Tomi nem rántja jobbra a kormányt, le is tarolt volna a mögöttünk haladó, aki Tomi szerint kb. 140-150-nel téphetett. Az volt a rohadt nagy szerencsénk, hogy amelyik sávba berántotta Tomi a kocsit, ott a következő autó még egy kicsit messzebb volt, és tudott fékezni, így nem jött belénk, mielőtt visszatértünk az eredeti sávunkba. Utána mondjuk végig a szélsőben mentünk, mert inkább ragadjunk be egy kamion mögé, mint megöljön minket a következő állat. Sokkolt az élmény meg a gondolat, milyen kevésen múlik az ember élete. Meg hogy ott ül a kocsiban egy hároméves meg mellette egy 8. hónapban járó nő, és akkor ilyenek történnek. Egyik hajnalban erre a gondolatra riadtam fel, és nem bírtam visszaaludni sem, a víz levert. Tegnap meg a boltból battyogtunk hazafelé Flórával, amikor az egyik kereszteződésnél elgurult...

Idén nem merészkedtünk messzire Bécstől, tekintve, hogy az első terhességemnek ugyanezen a napján már négy napja megvolt Flóra. Nagyon megmaradt mindkettőnkben, hogy 32+4-re volt vonatjegyem Pestre, szóval ha csak négy-öt nappal tovább kitart a gyerek odabent, akkor hosszú hetekre lettünk volna elvágva Tomitól, mert ő nem tudott volna annyi időt Pesten lenni, amennyit Flóra kórházban töltött.  Tomi eleve nem is akart nyaralni menni, azt mondta, egy évet kibírunk nyaralás nélkül is, én meg mondtam, hogy biztosan nem. Az lett a kompromisszum, hogy max. egy órára távolodunk el Bécstől, hogy baj esetén visszaérjünk a kórházba. Végül még ennél is ügyesebbek voltunk, Hainburg csak 35 percre van tőlünk, és bevállaltunk négy napot. Egyikünk sem járt még Hainburgban, úgyhogy mindkettőnknek új élmény volt ez a nagyon szép városka rengeteg középkori emlékkel. Több épülete a XIII. századból származik, a régi városfal jókora darabon ma is megvan, akad két várrom is, valamint három városkapu és ...

Persze mindig kérdés, ki miben laza, senki sem mindenben, gondolom. Pl. én nem izgulok, ha a gyerek nem eszik rendesen ebédnél vagy vacsoránál, nem muszáj neki, csak szoktam jelezni (vacsora esetében), hogy lefekvéskor és éjjel nem lesz lehetősége enni, teljesen mindegy, mekkora lesz a hiszti, szóval jobban megérné inkább most magához venni valamit, amikor ennek ideje van. Vagy pl. három és fél évesen lemehet a lépcsőn úgy, hogy nem fogja a kezemet, mert ügyes, stabil, nem botlik/esik. Vagy kevésbé forgalmas utcán mehet úgy, hogy nem fogja a kezemet, csak arra kell figyelnie, hogy ő megy a fal mellett, és a kereszteződés előtt kb. 10-15 méterrel kérem a kezét, és akkor nincs ellenkezés meg "de..." meg semmi.  Aztán ha valaki másban laza, van, hogy meglepődöm, esetenként írok is erről. Az pl. nagyon megdöbbentett, amit a strandon láttam. Kétszer voltunk most két nap alatt.  Első nap azt figyeltem, hogy egy anyuka két gyerekkel, egy 6-7 év körüli kislánnyal meg egy 2 évnél tuti...

hogy itt a Pride-hónap idején a tömegközlekedési eszközökön szivárványos zászló volt, és a könyvtárak kirakatába ilyen témájú könyveket pakoltak (pl. XY és két anyukája/apukája c. gyerekkönyv), otthon meg 250 ezer forintra büntetnek egy könyvesboltot, mert árulni mert egy Micsoda család! c. könyvet, aminek a fülszövegében szerepel, hogy szivárványcsaládokról szól, de az okos hatóság szerint a bolt tisztességtelenül nem figyelmeztette a vásárlókat arra, hogy a hagyományostól eltérő könyvet tartanak a kezükben. Mert a könyvvásárlók jellemzően nem tudnak olvasni, ezért nem szokták elolvasni egy könyv fülszövegét sem, és belelapozni sem szoktak a könyvekbe, mert full ostobák. De majd a jóságos hatóság megmenti őket maguktól és az ármányos könyvkereskedőktől, hiszen köztudott, hogy amelyik gyerek szivárványcsaládokról hall/olvas, az abban a szent pillanatban homoszexuálissá változik. Egyébként nem úgy volt, hogy a gyereknevelés legyen a szülő dolga? Akkor most az nem a szülő dolga, milyen m...