A nálam lazább szülők

Persze mindig kérdés, ki miben laza, senki sem mindenben, gondolom. Pl. én nem izgulok, ha a gyerek nem eszik rendesen ebédnél vagy vacsoránál, nem muszáj neki, csak szoktam jelezni (vacsora esetében), hogy lefekvéskor és éjjel nem lesz lehetősége enni, teljesen mindegy, mekkora lesz a hiszti, szóval jobban megérné inkább most magához venni valamit, amikor ennek ideje van. Vagy pl. három és fél évesen lemehet a lépcsőn úgy, hogy nem fogja a kezemet, mert ügyes, stabil, nem botlik/esik. Vagy kevésbé forgalmas utcán mehet úgy, hogy nem fogja a kezemet, csak arra kell figyelnie, hogy ő megy a fal mellett, és a kereszteződés előtt kb. 10-15 méterrel kérem a kezét, és akkor nincs ellenkezés meg "de..." meg semmi. 

Aztán ha valaki másban laza, van, hogy meglepődöm, esetenként írok is erről. Az pl. nagyon megdöbbentett, amit a strandon láttam. Kétszer voltunk most két nap alatt. 

Első nap azt figyeltem, hogy egy anyuka két gyerekkel, egy 6-7 év körüli kislánnyal meg egy 2 évnél tuti fiatalabb kisfiúval a gyerekmedencétől tök messze telepedett le, majd ő a lányával a pokrócon elvolt, a még tutira nem kétéves kisfia meg egyedül gyerekmedencézhetett. Jó, értem, hogy csak 20 cm a víz, de egy ekkora gyerek azért abba is hamar bele tud fulladni, vagy ha nem a legrosszabbra gondolunk, elvágódik a vizes fémszegélyen, amikor befelé igyekszik, vagy leesik a csúszdáról, vagy bármi. Egy alkalommal percekig üvöltött a gyerek a csúszda tetején, hogy mama, mire az anyuka konstatálta, hogy ja, őt hívja a fia, és odament hozzá. Tök szerencse, hogy a kicsi felfogta azt a szabályt, hogy csúszni csak akkor lehet, ha ott van anya is. Persze nem tudom, hány százszor kellett elmondani neki, mire ilyen szépen beérett. És hogy én ezeket miért láttam, ha az én gyerekem is ott volt a strandon? Ekkor az apja figyelt rá.

A második napon a gyerekmedencétől pár méterre ült egy öttagú család egy egyévesnél fiatalabb picivel, aki épp csak totyogott, aztán simán kommandózhatott egyedül a gyerekmedencében úgy, hogy a felnőttek nem őt figyelték, hanem beszélgettek, elmentek a büfébe, satöbbi. Neki sem lett semmi baja, de nem vagyok biztos benne, hogy ez nem a szerencsének köszönhető. Mindenesetre stresszes volt, hogy Flórával foglalkozzak, miközben nem tudom levenni a tekintetem a piciről, nehogy valami baja legyen. Lehet, hogy más szülőknek meg én vagyok fura, hogy egy 3,5 évessel ott vagyok a medencénél.

Aztán itt is kiderült, hogy másban meg én vagyok lazább másoknál. Volt egy időszak, amíg Flóra egyedüli gyerekként csúszdázott, ekkor azt csinálta, hogy lecsúszott, majd visszamászott a kb. 2 méter hosszú gyerekcsúszdán. Később jött még két kisfiú, az egyik mindjárt rá is szólt Flórára, hogy visszafelé nem szabad mászni. Ezt már nem értettem, hogy miért, nem volt logikus, és nem is volt kiírva sehová. Még később odagyűlt egy csomó gyerek, az egyik, Flórához hasonló korú megindult visszafelé a csúszdán, amire anyukája rászólt, hogy nem szabad, mert a kicsik is le fogják utánozni. Azóta sem értem, mi van akkor, ha a kicsik is leutánozzák, mi tud történni velük, ha ott van mellettük anyukájuk/apukájuk, és ők megpróbálnak visszamászni azon a két, nem túl meredek méteren. Mindenesetre utána már én sem engedtem Flórának, mondtam neki, úgy tűnik, itt ezt nem szabad, legalábbis másoknak nem engedi az anyukájuk, inkább ne csinálja ő se. Elfogadta.