Bejegyzések

Az is eljött,

 hogy maszkban kell tanítani. Itt már múlt héten bezárták az összes sulit, ahová 14 évesnél idősebb gyerekek járnak, ezért azt hittük, mi is megint átállunk online oktatásra, de nem ez történt. Nekünk csak annyi instrukció jött a megbízónktól, hogy mostantól nemcsak a folyosón és a többi közös térben, hanem a termekben, óra közben is hordani kell a maszkot mindenkinek. Én csak ma tudtam meg, milyen ez, mert múlt héten szabadságon voltam, meg igazából most is, csak hétfőnként be kell mennem megtartani egy órát. Szóval sejtettem, hogy szívás lesz FFP2-ben tanítani, és nem csalódtam. Szerencse, hogy ma nem angolt kellett tartanom, mert ennél az óratípusnál csak 50-60 perc a beszélős rész, utána mindenki elfoglalja magát csendben, de abban az 50-60 percben úgy éreztem, rosszul leszek. Most erősen bízom benne, hogy mire visszamegyek, addigra vagy mégis átállunk online-ra, vagy olyan csoda történik, ami miatt csak a folyosón kell maszk. Ha meg nem, akkor ez van. Bár, oké, angolórán a hal...

Terrortámadás Bécsben

Én éppen esti mesét olvastam Flórának, amikor történt, és az altatás vége felé tudtam meg, hogy lövöldözés volt a belvárosban, amikor ránéztem a telefonomra. Miután Flóra elaludt, szépen lekapcsoltuk az egész lakásban az összes lámpát, és sötétben olvastuk/néztük a híreket hajnali kettőig, amikor is kidőltünk, csak előbb még áthoztuk Flórát az ágyunkba, mert úgy éreztem, nem tudnék úgy aludni, hogy ő két helyiségre van tőlünk. Nagyon ijesztő volt. Ami történt, az borzalmas és félelmetes, és aminek elsőre tűnt, az még szörnyűbb volt. Azt lehetett olvasni, hogy tíz terrorista rohangál a városban gépfegyverrel, és minden kerületben támadást terveznek. Jöttek olyan hírek, hogy az egyik metróba kézigránátot dobtak be, és több étteremben és bárban lövöldözés és túszejtés volt - ezek egyike egy metrómegállóra van tőlünk. Szóval nagyon félelmetes volt az egész. Reggel aztán már azt olvastam, hogy valószínűleg egyedül volt a tettes, és a további felfordulást és pánikot az okozta, hogy a rendőrs...

Halloween 2020

Kép
  Aldi/Hofer szokásos halloweeni csokija, plusz a tök, amire Flóra is rajzolt Szabadkézi rajz tőlem, ez látszik is :D Sütizés és csokizás Halloweeni ebéd
- Mit uzsonnáztál a bölcsiben? - Vizet. - Hmm. Volt még más is uzsonnára? - Pohár. Hazajön a bölcsiből, már itthon talál, akkor látja rajtam először a halloweeni pólómat . Elneveti magát, majd ezeket mondja: - Ez vicces ruha. Csinos. Szép vagy. Flóra játék közben: Hol van Vali (baba)? Én: Az ágyadban alszik. Átrohan a szobájába, egyszer csak hallom, hogy valamit kiabál, ráadásul egyre kétségbeesettebben. Szaladok utána, és látom, hogy ül az ágyán a tök sötétben, és zokog. Felkapcsolom a villanyt, kérdezem, mi történt. Flóra: Nincs itt a Vali! Ott volt, csak elbújt a matrac alá, viszont a gyereket nem volt könnyű megvigasztalni. Nagy-Bandó András mesekönyvét olvassuk, A kiskalácsai királyság a címe. Szerintem aranyos, bár erősen emlékeztet A négyszögletű kerek erdőre, és Flórának is tetszik. Úgy szoktuk, hogy olvasok neki tíz oldalt lefekvés előtt, aztán ő olvas nekem: minden képnél elmondja, mit lát rajta, vagy tőlem kérdezi, én mit látok. A történetben fontos szerep jut egy bizonyos a...

Kedves pillanatok

Reggel bejött hozzám az egyik kolléganőm, és küldött egy gyerekmaszkot Flórának. Ő a fiának vette, aki már hétéves, és rá kicsi lett, ezért gondolta, akkor hozzam el én a gyereknek. Nagyon aranyos, nagyon jólesett, és Flóra is nagyon fog örülni neki, mert nagyon bírja a maszkot, és időnként mondja, hogy szeretne, de eddig egy olyan FFP2-je volt, ami nem illeszkedik igazán jól az arcára. (Tudom, ekkora gyereknél nem javasolják a maszkhordást, de nem is akarjuk gyakran és hosszú időre ráadni. Kb. kéthetente egyszer tömegközlekedik legfeljebb húsz percet, meg hetente egyszer eljön velem a boltba, ahol húsz percet sem töltünk.) Még múlt héten összefutottam egy nővel abból a csoportomból, amelyiknek az utolsó hetére esett a karantén első hete, így se búcsúóra, se vizsga nem volt. A vizsgákat nyár óta folyamatosan pótoljuk, és ez a nő például most került sorra. Éppen a vizsgára tartott, mondta, hogy aggódik, mert B2-es eredményt akart (B1-es volt a csoport), de így, hogy június óta semmit se...

Ömmm... Oké

Kép
  A mesepárna elkészítési útmutatóját keresném. A harmadik vicces, egyben riasztó.

Már lehetetlen mindent lejegyzetelni

De azért próbálom legalább a nagyját. Nem mindig ide, van erre egy Word dokumentumom is, hogy nehezebb legyen majd összegyűjtögetni és kinyomtatni neki, ha nagyobb lesz :D Ha nagyon lassan vánszorog az utcán*, ami pedig szokása, mert tudja, hogy marhára idegesít vele (különösen 6-7 fokban és sarkvidéki szélben, amikor rajtam nincs sapka, mert otthon felejtettem, jól meg is fáztam már megint, köszi), egy idő után fogyásnak indul a türelmem, ekkor szoktam mondani neki, hogy "chop chop", mert annyira vicces ez a kifejezés, hogy beépült a mindennapi szókincsembe. Tegnap hazaértünk végre-valahára, mondtam neki, kezdheti levenni a sapkát, sálat, kabátot, cipőt. Válasz: "Anya, seííííts!", bár ezt már mind tudja egyedül, és a bölcsiben a néniknek csinálja is, mint a kisangyal. Mondtam, jó, mindjárt seítek, csak én is leveszem a kabátomat meg a cipőmet. Erre a gyerek: "Anya, gyere ide! Chop chop!" Ezen elnevettem magam, de azért elmagyaráztam, hogy ezt csak én mond...