LizaGazdija

Azért rossz lehet úgy élni, hogy elhiszünk minden létező összeesküvés-elméletet, és meg vagyunk győződve róla, hogy a világ kormányai az életünkre törnek, és _direkt_ terjesztik az ebolát, meg veszélyes vegyi anyagokkal szórnak minket. A gonosz mindenüket!

Rá például tudnám mondani, hogy az egyik kedvenc színésznőm. Sok boldog születésnapot neki!

Tegnap este nagy vidáman főztem otthonkában a kolbászos lecsómat, amikor hirtelen megjelent Paolo. Földbe gyökerezett lábbal, döbbenten rám bámult, aztán eltűnt. Két perccel később visszatért egy barátjával, akit még sosem láttam, és aki régen a lakótársa volt, Danijela szobájában lakott. Lehet, hogy ha tudom, hogy vendég jön, akkor azért átveszem az otthonkát. Nem biztos, hogy látszik rajta, hogy otthonka, végül is rá lehet fogni, hogy nyári ruha, de én tudom róla, hogy otthonkának használom, és ennyi pont elég. Meg így nem annyira rajongok érte, hogy idegenek nézzenek főzés közben. Érdekes, mennyire képtelen megjegyezni Paolo, hogy mely időpontokban futhat belém a lakásban. Pedig ez így hétről hétre ismétlődik már egy hónapja, és többször megkérdezte, én meg többször válaszoltam. Kemény pár nap elé néz most, hogy délelőttös vagyok, jó néhányszor meg fog lepődni.

Van itt a kisboltban egy elég helyes srác. Egy darabig tetszett, aztán egyszer láttam fánkot enni. Sőt mi több, beszélt is hozzám fánkevés közben, miközben az arca, a szája, az összes ujja tejszínhabos volt. Azóta nem tetszik.

Ma el akartam menni munka előtt a marsaxlokki halpiacra. Jól sikerült. Hajnali fél 2-kor feküdtem (éjfélig dolgoztam) , fél 8-kor felébredtem az órámra, kinyomtam, mondván, még alszom tíz percet, aztán 1-kor már ki is pattant a szemem. Mondtam én, hogy nagyon fáradt vagyok. A piacot sajnálom, de elvileg egész évben nyitva van, csak eljutok egyszer oda is... Apu megmentette az egeremet a messzi távolból. Megsúgta, hogy esetleg elemcserével kellene próbálkozni. Fogom a fejem, nagyon fogom. De a lényeg, hogy holnap tudok venni elemet, tehát jó eséllyel holnaptól megint lesz egerem Néztem az egyik itteni kuponos cég mai ajánlatait, és képzeljétek, hosszú hétvégét kínálnak Budapesten Kíváncsi lennék, hányan csapnak le rá. A máltaiak szeretnek utazni, és sokat is utaznak. Találkoztam olyannal, aki eddig 80 országban járt, és még nincs 25 éves. Judit hozott nekünk szuvenírt Amszterdamból. Kulcstartót kaptunk, többféléből lehetett választani. Nekem egy cuki holland papucsom lett, van róla ...

Ha jól érzékelem, emeltük a tétet. Most már nemcsak a közös helyiségek tisztán tartása egyedül az én feladatom, de a közösen használt eszközök beszerzése is, amikor pedig a beköltözésemkor megállapodtunk, hogy mindent felváltva veszünk. Én vettem a legutóbbi kör - mosószert - mosogatószert - alufóliát - pirospaprikát - sót. Ezek mindegyike elfogyott kb. egy hete, de új nem vevődött helyettük. Pedig Paolo is észrevette a problémát: tegnap már másodszor öntötte fel a mosogatószer maradékát vízzel. Pedig amikor ezek a dolgok kb, félig voltak, még meg is beszéltük, hogy én vettem őket, és ezért következő körben majd ő fogja. Gondolom, ha egyszer végre összefutnánk (a beosztásom mellett hétvége óta nem láttam), arra hivatkozna, hogy neki nem erőssége az emlékezőtehetség, ezért elfelejtette, hogy most rajta a sor. Lehet, hogy javasolni fogom, hogy mindenki vegye magának ezeket a dolgokat, és tartsa a saját szobájában, na, jó, a sót meg paprikát nem kell, de a mosószert meg a mosog...

A mai bejegyzés is kilométer hosszú lett. Bürokrácia! Városnézés! Kaland! És vannak képek! Ha lenne "nap bunkója" verseny, a mai nyertes jó eséllyel utcahosszal verné a többi versenyzőt. A "külföldiek Máltán" Facebook-csoportba sikerült beírnia egy külföldinek, hogy Málta viccország, nem is érdemli meg, hogy ország legyen, mert akkorka, mint egy tisztességes országban egy nagyobb város, esetleg egy megye, és nem is érti, miért hagyják Máltának az önállóságot, és hogy a máltaiak mit olyan büszkék magukra. Én meg azt nem értem, miért kell sértegetni bárkit is, főleg a legfontosabb nemzeti ünnepe alkalmából, már csak azért sem, mert szerintem egyikünket sem kényszeríti arra senki, hogy itt legyünk, tehát ha Málta viccország meg túl kicsi, lehet keresni komolyabbat meg nagyobbat. Gondolom, az volt a célja a beírásnak, hogy érkezzen reakció, hát, érkezett is, több máltai nagyon a szívére vette ezt a sértést, amin nem csodálkozom. Azt fedeztem fel, hogy megkezdődött az is...