LizaGazdija

Nem tudok most nagyon szofisztikáltan fogalmazni, úgyhogy akinek ez gond, az most lapozzon. Minden pasi köcsög. T. is köcsög.

Gyerekkorom egyik legszebb emléke (sok legszebb van, teszem hozzá), amikor anyu éppen a Kököjszi és Bobojszát olvasta fel estéről estére, esti mese gyanánt. Nagyon kevésre emlékszem már belőle, de tudom, hogy nagyon szerettem, és nagyon sokat beszélgettünk egy-egy fejezet után arról, ami adott fejezetben történt. Meg az is megmaradt, hogy a Kököjszi és Bobojsza óta tudom, hogy aki hazudik, annak puha az orra, és ez annyira megfogott engem, hogy be is emeltük a családi folklórba, sokszor nyomkodták meg az orromat, sőt még én is a magamét – tesztelgettem, vajon az orrom tudja-e, hogy igazat mondok vagy sem. Amikor véletlenül megtudtam, hogy ennek a csodálatos mesének van folytatása is, azonnal feltúrtam az internetet, mert nekem kellett belőle egy példány. Megszereztem, hazahoztam, vagy egy évig nézegettem, és most igen lassan, két hónap alatt elolvastam, persze esti mese gyanánt. Először is megosztanám veletek a kedvenc részleteimet, mintegy kedvcsinálóként. "Panni f...

Móricz Zsigmond a legfiatalabb testvére, az egyetlen húga szemén keresztül és a levelezésük tükrében – erről szól ez a könyv. És nagyon nyomasztó. Már a gyerekkor sem volt könnyű, igaz, természetesen akadtak szép pillanatok és időszakok, és felnőve sem lett könnyebb, egyiknek sem, pedig heten voltak. Az egész csupa nehézség és halál. Gyönyörűen bemutatja a könyv, hogyan dúl szét mindent a háború, hogyan repülnek ezerfelé a család tagjai, különösen a második világháborúban – még úgy is, hogy nem voltak üldözöttek. Hiába szeretem ezeket a személyes hangvételű történeteket, visszaemlékezéseket, mindig sírás a vége, mert nagyon nyomasztó belegondolni, milyen lehet, amikor az ember mellől mindenki meghal, és ő ott marad magára teljesen egyedül, mondjuk hét testvér közül utolsónak. Jó, nem marad teljesen egyedül, mert a régiek helyére mindig jönnek újak, de akkor is nagyon lehangoló. Az kicsit megnyugtató, hogy Ida milyen nyugalommal tud ezekről a dolgokról írni, még arról is, hog...

Van ugye az a srác, akiről meséltem , hogy talonban tart, hátha mégsem jön össze a dolog a barátnőjével. Azóta sem tudom eldönteni, hogy ez inkább vicces vagy dühítő. No de! Külföldi munkákat pályázgat, időnként kell neki írni külföldiül leveleket. Múlt héten megkért, hogy olvassam át neki azt, amit írt. Átolvastam, kijavítottam (volt vele dolog bőven), visszaküldtem. Most kapott választ az egyik helyről, át is küldte, mondván, nem érti. Már ettől elkerekedett a szemem, de akkor még nem tudtam, mi következik, pedig az volt csak igazán szép. Azt mondja, megírja magyarul a válaszát, és én lefordítom-e neki külföldire, csak két rövid levélről van szó. Dehogy fordítom! Mi vagyok én? Ingyenesen letölthető fordítóprogram? Nincs nekem elég dolgom? Meg úgy amúgy kik vagyunk mi egymásnak? Kérdés: Akkor most szenvedje össze ő külföldiül a leveleket? De még mennyire! Ha külföldön akar élni és dolgozni, nem fog megártani egy kis gyakorlás külföldiül. Azt hiszem, erre mondják, hogy pofám leszakad...

Megnéztem a hatodik évad első két részét. Az első még oké volt, de a második annyira király változat, hogy a 42 perc simán lement 32 perc alatt. Az mennyi jelenet már? Poénok közepén, fontos infók közepén fogta és ugrott fél-egy percet. Fú, de bosszantó ez... Most azt hagyjuk is, hogy ez az első két rész milyen színvonalú az első-második évadhoz képest. Ha nem alakítják úgy a történetet nagyon gyorsan, hogy legalább az ötödik évados status quo visszaálljon, nagyon csalódott leszek. Ez így gagyi.

Az a hegy, hogy kaptam fordítást :) Ennek nagyon örülök, tök jó. Utánanéztem, ez egy jó kis krimi lesz, ráadásul jó hosszú, és elég komoly a nyelvezete az első egy-két oldal alapján, szóval elleszek vele. Az a völgy, hogy minden jel szerint feldobta a bakancsot a Kindle. Erre úgy derült fény, hogy a pdf-ben kapott új megbízást átkonvertáltam olyan formátummá, amit a Kindle meg tud emészteni, és megpróbáltam feltölteni rá. És nem ment. És bekapcsolni sem tudom. És a gépem sem érzékeli. Úgyhogy most az Amazon egyik alkalmazottjával, bizonyos Jo-Anne-nel chatelek, és baromira remélem, hogy megment. Mi van mostanában, de komolyan? Először a laptopom billentyűzete, aztán a külső winchester, most meg a Kindle... Az én műszaki cikkeimnek nem szokott baja esni, mert vigyázok mindenre. Ne már! Akkor összegezve csak hegy . Tettem, amit Jo-Anne javasolt, és három óra után föltámadott a Kindle. Hurrá!

Egészen komolyan mondom, hogy ennyire zseniális sorozatot még soha nem láttam, mint amilyen a Sherlock. Ebből legenda lesz, az tuti. Úgy érzem, az eredeti sorozatnál is nagyobb legenda. Nem tudom, hogyan fogom kibírni 2016-ig, bár - mi tagadás - kicsit azért vigasztal, hogy akik real time nézték az eddigi három évadot, azok mindhárom évadot lenyomták három-három hét alatt, majd vártak másfél-két évet a következő adagra. Jól megszívtam, hogy pont most akadtam rá erre a remekműre, nem pedig akkor, amikor már végleg vége. Amúgy még sokáig nem lesz vége, mert terveznek ötödik évadot is. Nem kizárt, hogy ez lesz az első olyan sorozat, amit időnként újra fogok nézni. Meg azért a következő sorozatig ott vannak nekem az eredeti történetek, amiket szépen el fogok olvasni. Lassanként, szépen beosztva. (Mert olyan nehéz a könyv, hogy alig bírom el. De ezt lehetett tudni. Ha 1100 oldalas lenne, ahogy emlékeztem, az se lenne semmi, de ez 1400 oldalas.)