LizaGazdija

Szóval Bandinak hívják , 30 éve sérült meg egy autóbalesetben, a Vidámpark dolgozói szerint legalább 25 éve minden nap kint volt a Vidámparkban. Nem szeretek arra gondolni, milyen lesz most neki, hogy nem lesz már Vidámpark.

van alkotói oldalam a Molyon, tehát molyos alkotó lettem. K. Andi javaslatára kértem, hogy az eddig létező alkotói oldalt kössék össze a profilommal, így most már minden moly láthatja, hogy én én vagyok. Akkor most örülök :)

L. M. Montgomery munkássága azóta érdekel engem, amióta rájöttem, hogy a Váratlan utazást végeredményben neki köszönheti a világ. Később persze kiderült számomra, hogy a Váratlan utazás témájú regényekhez egyáltalán semmi köze, azokat a sorozat alapján fabrikálta valaki, a sorozatot meg az írónő novellái alapján rakták össze, de addigra már annyira szerettem az írónőt, hogy még ezt sem bántam, és meg akartam ismerni minden művét. (Kicsit sok író van, akinek minden művét el akarom olvasni, erre kevés lesz egy élet, attól tartok.) Az Anne-t és az Emilyt is a tévéből ismertem meg, és csak később tudtam meg, hogy Montgomery regényei alapján forgatták ezeket. Az Anne-sorozat hosszabb, kilenc kötetből áll, Emily története trilógia. Az Anne-ből eddig kettőt olvastam el, a többit apránként beszerzem majd, aztán haladok velük, ahogy tudok, az Emilynek pedig ez az első része. A sorozatra már nem emlékszem, összesen egy jelenet van meg belőle, amikor Emily meglátogatja az édesanyja sírját, de ...

Nagyon pozitív élmény egy teljes napot csupa intelligens ember között tölteni, és átélni, hogy ha egy asztalt telepakolnak könyvvel, akkor minden jelenlévő azonnal ráveti magát a csemegére, és ha hagynák neki, órákon át lapozgatna, gyönyörködne, sóhajtozna, olvasgatna (ha tudna csehül meg lengyelül). Igazi lelki feltöltődés. Na, nem mintha a környezetem nem intelligens, könyvszerető emberekből állna, de őket egyesével szoktam látni, valamint a tőlük kapott pozitív élmények közé befurakodnak mindenféle kevésbé pozitív élmények, amiket az utcán gyűjtök be.

Voltam Szekszárdon a gyermekirodalmi konferencia első napján. De ez nem volt a kellemetlen élmény, hála az égnek, sőt ez nagyon jó élmény volt. Lehet, hogy majd mesélek róla részletesen, ezt még kitalálom. Este kisétáltam az utolsó pesti buszhoz, de kicsit előbb érkeztem, mint kellett volna (fél órával), és mivel iszonyú hideg van már kint, leültem a fűtött váróban. Az egyik padon egy hajléktalan férfi aludt, majd miután felébredt, megkérdezett néhány embert, nincs-e aprójuk. Nem adtak neki*. Kiment, gondolom, kint is próbálkozott, nem járt sikerrel. Visszajött, megkérdezett egy lányt, nincs-e aprója, mert inna egy kávét, erre a lány mondta, hogy nincs pénze, mire a férfi kicsit feldúltan bár, de szó nélkül otthagyta a lányt, lefeküdt egy másik padra, és elaludt. A lány elkezdett röhögni, látványosan befogta az orrát, és kereste a szemkontaktust a vele szemben ülő idős pár tagjaival, hogy együtt szörnyülködhessenek. Ugyan meg vagyok fázva, ezért korlátozottan érzek szagokat, de azt...

Írtam, hogy gondolkodom rajta, idén télen is kéne járni a Margitszigetre futni, nem baj, hogy sötétben tudnék csak (meg hogy odafagynék), más is kibírja. Először jött a hír, hogy egy vagy több mutogatós bácsi is kijár a Margitszigetre, és mutogatják, amijük van. Ekkor arra gondoltam, mégsem kell nekem ott futni, de aztán kiderült, hogy ők legalább egy éve ott vannak, nyáron olyan időpontokban is látták őket, amikor én is kint voltam, én mégsem találkoztam velük. Konklúzió: megyek futni. (Igaz, le is csukták közben őket, de mindig újratermelődhetnek, úgyhogy ez önmagában nem nagy megnyugvás.) Aztán múlt héten megölték azt a nőt Soroksáron, miközben futott. Tudom, az az út sokkal kihaltabb, mint a Margitsziget, nincs is ott közvilágítás. Mégis ez az eset döntötte el bennem, hogy nem futok télen, csak majd tavasztól kezdem újra. Az a helyzet, hogy nekem a biztonságom többet ér, mint a jó alak. Ráadásul sosem tudok elszakadni attól a gondolattól, hogy nekem különösen vigyáznom kell mag...

Vidám perceket szerzett nekem ez a kép tegnap. Nagyjából az egyetlen vicces mém, amit az USA közigazgatásának leállásával kapcsolatban láttam. "Jó napot, akadt egy kis problémám a korm..." " Próbálta kikapcsolni-bekapcsolni? "