LizaGazdija

Még ősszel, amikor a Cirkuszi Kavalkádot láttuk, megígértem magamnak, hogy mostantól a Fővárosi Nagycirkusz minden műsorát megnézem. Igaz, arra számítottam, hogy a mostani műsor nyárig megy majd, ezért aztán kicsit megdöbbentem, mikor két hete megjelent a Cirkusz Facebook-oldalán, hogy március 10-ig jusson el hozzájuk, aki kíváncsi az előadásra. Gyorsan szereztem is jegyet. Először kupont akartam venni 1750 Ft-ért, de nem működött a kuponos oldal fizetési rendszere, ezért lecsúsztam róla, úgyhogy végül neten rendeltem meg a majdnem teljes árú jegyet a 2. szektorba, az erkélyre - majdnem teljes árút, mert 5% kedvezmény járt rá. Végül nem egyedül mentem, mert anyu azt mondta, szívesen eljön velem. Reggel sütöttem egy adag perecet, és elvittünk magunkkal egy-egy darabot, így perecezés közben tudtuk nézni a műsort. Ennek az előadásnak a különlegessége, hogy csak magyarok szerepelnek benne, kivéve a gumiasztalon ugráló pasit, aki nem magyar, de a nevéből nem jöttem rá, milyen nemzetiségű....

Megyek előadónak Horvátországba egy konferenciára. (Majd valamikor, majd utólag szólok.) Amikor eldöntöttem, hogy megyek, még jó ötletnek tűnt. A vonatjegy csak Zágrábig, csak oda 29 euró, onnan még el kell jutni egy Zágrábtól 2 és fél órára fekvő településre, ami nyilván megint pénz, gondolom, nem kevés. Vonat csak délután indul Budapestről, viszont hajnali 1 körül érkezik meg a településre. Reggel 9-kor kezdődik a konferencia, ez az egyik szívás. A másik meg az, hogy vajon mennyire biztonságos egy kisvárosban hajnali 1-kor nőként tök egyedül baktatni, vagy akár taxiba szállni. És ez még nem az összes problémám. Miután a szervezők beszedtek 100 eurót részvételi díjként, foglaljak szállást magamnak, ahogy tudok, kedvezményes áron, 20 euróért éjszakánként. Kedvem volna megkérdezni, mégis mi a pokolra fizettem akkor 100 eurót, ha abban még a szállás sincs benne. Egy kirándulás persze benne van, a konferencia utolsó napján, szombaton, nyilván déltől. Na most, ha én szombaton haza sz...

Sáros tappancsnyomok szegélyezik a konyhapultot, amikor hazaérünk, és a párnák maguktól összegyűrődnek vagy leesnek a kanapéról :)

  Marci szerda óta nálam vendégeskedik :) Ha nem játszunk, akkor ezt csinálja: Ha játszunk, akkor meg ezt: Vidám (és finom) süti: Azért nem kicsit kellemes erre hazaérni a munkából nőnapon, főleg akkor, ha az ember amúgy egyedül él: (A szituáció nem creepy, Tomi Marcit vitte sétálni, volt nála kulcs, és közben rám is gondolt.)

Ne is kérdezzétek! 1. Jó móka-e óratervet írni 135 perces órára, ha nincs tankönyvünk, van viszont témacímünk, egy teljesen kezdő csoportunk és kilátásunk óralátogatásra? NEM. (És 3 órán át tartott, OMG!!!) 2. A nyelvvizsgára készülő tanítványom szombaton elmegy nyelvvizsgázni. Nem érzem a megkönnyebbülést. Azt viszont éreztem többször az elmúlt hetekben, hogy kardomba dőlök. 3. Vasárnap is dolgozni fogok. Nem akarok vasárnap dolgozni. De muszáj lesz, mert múlt hétvégén nem dolgoztam egyáltalán, mert először betegnapot tartottam, aztán meg Matyi névnapját ünnepeltük. Őszinte leszek: mindkettő sokkal jobb, mint dolgozni vasárnap, bár utóbbi azért magasan veri előbbit. 4. Akarok brownie-t sütni meg kókusztekercset gyúrni megint, sőt jó lenne összedobni szombatra egy adag sós perecet is, de jelen állapotomban meghalni sincs erőm. Pedig úúúgy szeretem a sütiket :( 5. Az a cseles letámadás jött szembe a héten, hogy gyorsan mondjak egy jó gyerekverset, persze angolul. Először csak ...

A 13 faliórát valamikor öt-hat éve, még egyetem alatt vettem meg, miután egy műfordítás órán egy csoporttársam felolvasott belőle egy részletet, és az egész csoport sírt a röhögéstől, Andi néni is. Nagyon jó vásár volt, imádtam. Így aztán, amikor a BookStation ajánlatában megláttam Thurber nevét, azonnal lecsaptam erre a kötetre. De sajnos nem szerettem annyira, mint A 13 faliórát. Nekem nem ez a kiadás van meg, de ez sokkal szebb, mint az enyém. A 25 írás közül mondjuk ötre mondhatom, hogy kifejezetten humoros, még ötre, hogy elmegy, a többit viszont egyáltalán nem éreztem viccesnek. Persze nem is várnám el, hogy mind a 25 novella (?) humoros legyen, csak a fülszöveg ezt ígéri, és ehhez képest meglepő, hogy nem ezt tapasztaltam. Egy-két történet kifejezetten nyomasztó. Azért lett néhány kedvencem, a sorrend nem azt tükrözi, melyik mennyire tetszett: 1. What's So Funny? – Mi a humor? Ki próbáljon humorizálni? Ki ne? És kinek küldjük humoros írásainkat? (Thurbernek ne, ez a ...

Ez az Éva nénitől karácsonyra kapott bérlet első előadása volt. Eredetileg őt akartam elhívni, de neki pont arra az estére már volt programja, így végül Tomival mentem. A bérleten szereplő három darab közül ez volt az egyetlen, amiről semmit sem tudtam, de miután elolvastam a pár mondatos ismertetőt, biztos voltam benne, hogy tetszeni fog. Adott egy jegyespár, ahol a nő (Pikali Gerda) enyhén neurotikus, hisztis, akaratos és sértődékeny, gyakorlatilag elviselhetetlen, míg a pasi (Magyar Attila) tipikus papucs, mindent úgy csinál, ahogy azt az ő drágája elvárja, semmiről nincs véleménye, mindenben alárendeli magát az asszonynak. A nő legjobb barátnője (Balla Eszter) wannabe színésznő, valami eszméletlenül rossz, mellé igen buta és beképzelt, viszont nagyon szép. A férfi legjobb barátja (Nagy Sanyi) macsó, menő pasi, a nők bomlanak utána, azt kap meg, akit akar. (És sokkal jobban áll neki ez a szerep, mint a pancser bérgyilkosé, teszem hozzá.) A bonyodalom akkor kezdődik, amikor a j...