Tomi gyakran megemlíti, milyen izgalmas életem van nekem: velem mindig történik valami, és pillanatok alatt játszódnak le bennem olyan gondolat-hullámvasutak, amiket ő akkor sem mindig tud követni, ha mozzanatokra bontom neki. Tegnap este, altatás közben* láttam egy videót, ahol három reklámot fűztek össze, mindháromnak ugyanazok voltak a szereplői, és az volt az üzenet, hogy nem kell túlzásba venni a modern technika alkalmazását, akkor is szép az élet, ha egyszerű, vagy talán szebb is. Ezt megmutattam Tominak, neki is tetszett. Amint vége lett a videónak, kiment a konyhába, hogy elkészítse a szendvicseit mára. Én közben bent maradtam, és azonnal fel is bukkant egy újabb videó ugyanebben a témában, ugyanazon a csatornán, ahol a korábbit is láttam. Meg is nyitottam nagy lelkesen, aztán csak pislogtam. Arról szólt, hogy az okosotthonba bejut valami démon/szörny/pszichopata (mindenesetre arca nem volt), és azzal terrorizálja emberünket, mielőtt megölné, hogy, miközben menekül a nyomoru...
Ezek szerint a kutyák is rendetlenkednek, nem csak a macskák. :-)
VálaszTörlésÉn azt imádom, amikor a rosszul záródó alsó szekrényből kirángatják a ruháimat. Már csak olyat tudok beletenni, aminek nem árt, mert csak itthon hordom.
Rendetlenkednek, naná :) Nekem Marci a második kutyám, de az eddigi élmények alapján azt mondhatom, a kutyák 100%-a szeret úgy rosszalkodni, hogy befekszik a gazdi ágyába. Ha meg nem tud, mert fél felmászni a galériára, akkor jó lesz a kanapé is, nemrég még úgyis az volt a gazdi ágya :) A sáros tappancsnyomokat meg első alkalommal nem tudtam értelmezni, mert még Liza méreteihez voltam szokva, ő meg akkorát ugrani sem tudott volna, hogy felérje a pultot. De Marci feléri, és ezt ki is használja: ha elmegyek itthonról, mindig megnézi, nem felejtettem-e ott valami ehetőt. Egyszer így felzabált egy egész grillcsirkét, amit ebédre vettünk, és Tomi jóhiszeműen a pulton hagyta.
VálaszTörlés