Bejegyzések

Évente kétszer

süllyedek enyhén depis lelkiállapotba. A karácsony utániról karácsonykor már meséltem, az a durvább egyébként. A másik nyár végén esedékes, tehát most csengett le. Ilyenkor augusztus tizenvalahanyadikán elkezdek izgulni, hogy húúú, már csak (mondjuk) 16 nap, az alig több, mint két hét, holnapután az már csak két hét, azután már két hét sem lesz, és akkor jön a hideg, suliba kell járni megint, és én idén nem is voltam strandon, csak egyszer. Pedig az őszben nincs is semmi nagyon rossz, egyenesen a karácsonyhoz vezet például, ráadásul szeretem is, amikor elkezdődik a suli. Idén már az enyhe depi közepette is érzékeltem, milyen idétlen dolog ezen szomorkodnom, hogy mindjárt tanítani kell, mert hiszen egész nyáron tanítottam, összesen egy hét szünetem volt. Ráadásul a csoportjaim többsége megmaradt nyárra, így mindössze két csoport jön vissza ősszel, az meg csak heti 4 alkalom pluszban. Igaz, ebből kettő a kedd meg a csütörtök reggelem, ami iszonyúan fog hiányozni, de majd túlélem valahogy...

Kis hírek, nagyvilág

Ismét meghalt egy külföldi fiatal Budapesten . Megölte valaki egy ún. youth hostelben az Akácfa utcában. Ilyenkor mindig az jut eszembe, miért nem tudunk mi vigyázni a turistáinkra. Kínában új divat hódít : a sok okos festeti a kutyája szőrét. A legütősebb kép mindenképpen az utolsó az öt közül. Nem értem, kinek jut eszébe ilyen hülyeség, és mi vezérli az illetőt. Nyomorult kutyák, tényleg. Liza legfeljebb csokipakolást kap, mint ma reggel, amikor kér a csokipudingból, és benézi a dolgot. De ez... Az is eszembe jutott még, mi lenne vajon, ha egy-két hétig csak pozitív híreket lehetne megjelentetni minden újságban, tévében, rádióban, tehát nem lehetne lövöldözésről, bankrablásról, mészárlásról írni ill. beszélni. Vajon mosolygósabbak lennének az emberek?

Olvasásra

küldött a kiadó két újabb könyvet a pénteki első után. Az lenne jó, ha mindig küldenének, mindig lenne nálam könyv, amit értékelni kell, beletanulnék, nem értenének félre semmit, és nem raknának ki, mint legutóbb. Ugye, mindenki szurkol? Azért is lenne ez jó, mert úgy érzem, hogy ez a fordítási feladat felé vezető út. Fordítani akarok, és szeretek olvasni, úgyhogy kellemest a hasznossal. Csak menjen rendesen!

Matyi

Kép
ma dél után valamivel betöltötte első életévét. Volt ünnepi ebéd, nevezetesen húsleves és brassói aprópecsenye Csoma módra :), ezeket már az ünnepelt is megkóstolta, bár a leturmixolt almát őszibarackkal egyelőre előnyben részesíti. Aztán volt torta is: Nem teljesen egyedül csináltam végül, mert a krémet Tomi találta ki, hogy mégse legyen diszkosz meg íztelen az egyéves szülinapi torta, és a lecsokizás műveletét is ő végezte. Az egyest viszont én raktam ki, erre büszke is vagyok, bár indokot nem tudnék mondani. A babák így bántak el a tortával: Ebéd után volt ajándékozás családi bontogatással: Az összesen három csomagban volt minden földi jó. Bébitelefon, anyu varrta vízilovas párna (a második képen látható), fakockából puzzle, mondókás könyv, mesekönyv, vicces katica, fürdőkonfetti, rugós béka (amilyen az én boszorkányom, szintén a Mesterségek Ünnepéről származik). Nagy volt az öröm, Bence majd kiugrott a bőréből, úgy örült az öccse ajándékainak :) Aztán Bence is kapott ajándékot, me...

Tej- és tojásmentes csokitorta

Itt találtam a receptet. Összekevertem a hozzávalókat, egészen finomnak tűnt a massza, tortaformába öntöttem, majd beraktam a sütőbe,  és kb. 25 perc múlva készen is volt. Nem értem, mitől maradt lapos, és azt sem értem, a gyerekeknek szánt tortáim miért lesznek mindig furák. Miért pont az övék? Mindegy, Tomi szerint diszkosznak jó lesz :)

Milyen ember az ilyen?

Kép
Egy tigrist elkábítani, majd becsomagolni egy bőröndbe milyen lelki világra vall? Tök jó, hogy rengeteg pénzt kaphatott volna érte ez a nő, de azért mégis… Gondolta, ha körberakja plüss tigrisekkel, majd nem tűnik fel? Agya nincs neki, amivel gondolkozzon? Megáll az ész. Szerencsére a tigris túlélte a kalandot, itt látható:

Reklám a TV-ben

Nagyon kell reklámozni az új Való Világot, hát hiszen olyan jó műsor lesz az. De nem is ez a furcsa, hanem a reklámozás mikéntje. Egy olyan fiatalemberrel mondatták fel a lelkesítőnek szánt szöveget, akit szerintem a főiskolai gyakorlata első percében kaptak el, és aki hány a VV gondolatától is. Más magyarázatot nem találok erre a szösszenetre, ami bekerült a tévébe.