Olvasásra

küldött a kiadó két újabb könyvet a pénteki első után. Az lenne jó, ha mindig küldenének, mindig lenne nálam könyv, amit értékelni kell, beletanulnék, nem értenének félre semmit, és nem raknának ki, mint legutóbb. Ugye, mindenki szurkol? Azért is lenne ez jó, mert úgy érzem, hogy ez a fordítási feladat felé vezető út. Fordítani akarok, és szeretek olvasni, úgyhogy kellemest a hasznossal. Csak menjen rendesen!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai