LizaGazdija

Átvergődtem magam az említett fejezeten, és most már valóban izgalmas az 1984. Még 50 oldal, aztán kezdhetek valami mást :) Alapvetően azért számolom ennyire az oldalakat, mert már vagy három hete olvasom a könyvet, és kezd frusztrálni, hogy még mindig ugyanaz a történet megy, pedig közben meg tök jó, kivéve azt a könyves fejezetet. Azt hiszem, az 1984 után kisebb szünetet iktatok be, és nem szépirodalom jön, hanem végre normálisan végigolvasom a Nápoly útikönyvet, és összeállítjuk a programot.

A gyermekirodalom többféle művet jelent egyszerre: 1. Gyerekek írják. 2. Gyerekeknek írják. 3. A szülők és/vagy a tanárok gyerekeknek valónak tartják, ezért a gyerekek kezébe adják. 4. A gyerekek választják ki maguknak. A Tom Sawyerről több forrásban olvastam, hogy a 4. kategóriába tartozik: Mark Twain felnőtteknek írta, de a gyerekek kiválasztották maguknak. Jó birka módjára simán elhittem, még meséltem is többeknek, milyen érdekes. Erre most rákerestem a Koroknay-féle fordításra, aminek az író által írt előszavában a következőt olvashatjuk: “Noha könyvemet legfőképpen gyerekeknek szántam, remélem, a felnőttek sem teszik majd félre, hiszen szeretném bennük is gyengéden felidézni, milyenek voltak valamikor, hogyan éreztek, gondolkoztak és beszéltek, s olykor micsoda különös dolgokba keveredtek.” Ez ellentmondás,ezért megkerestem az eredeti előszót is, amiben ez a mondat így szól: “Although my book is intended mainly for the entertainment of boys and girls, I hope it will not be shun...

Klasszikusok könnyedén. Nagy írók műveit adják ki átdolgozva. Köztük van a Twist Olivér, a Tom Sawyer, a Kincses sziget. Nem értek egyet ezzel. Tény, hogy egyet sem olvastam, és elképzelhető, hogy megveszek egyet a sorozatból, végül is 820 forintot egyszer rászánhatok, és akkor, ha elolvasom, látom is majd, mit dolgoztak át rajta. Átdolgozva is 160 oldal, úgyhogy nem értem az egészet. Mindenesetre alapvetően nem értek egyet azzal, hogy dolgozzuk át a klasszikusokat... Nem kell azt a gyereket mindentől óvni, hadd ismerje már meg Tom Sawyer kalandjait úgy, ahogy Mark Twain megírta, illetve ahogy Koroknay István lefordította azokat! Nem szeretem én ezt a törekvést, hogy mindent egyszerűsítsünk, rövidítsünk és modernizáljunk :(

A Windows Live most már nagyon letisztult és steril, merthogy újítottak a kinézetén. Akkorát újítottak, hogy a statisztikám megtekintése már be sem fért a lehetőségek közé, viszont helyette emilből is közzétehetek bejegyzéseket, ha akarok. Elárulom, ezt nem tartom jó üzletnek, viszont morcos vagyok tőle.

Voltunk ma Tomival a szigetszentmiklósi eperföldön, és szedtünk öt kiló epret. Nagyon vicces volt, két bohóc az eperföldön, pontosabban egy bohóc meg a közönsége. Tomi sikeresen leégett másfél óra alatt, én meg barnultam legalább két árnyalatot, hihetetlenek vagyunk. Vittünk a teljes kosárnyi eperből anyuéknak, holnap viszünk Tomi anyukájának is, a többit megeszem, illetve csinálok majd egy részéből turmixot. Gnóm eper, én szedtem.

Végére kéne már érni az 1984-nek, hogy mintegy 3 hét után kezdhessek végre valami mást. Sajnos elakadtam. Olyan fejezetet fogtam, ami halál unalmas, éppen A Könyv fejezeteinek tárgyalása folyik. Már csak 14 oldal van ebből a részből, összesen meg 80 oldal, mégis megfeneklettem. Olvasás helyett azt tervezgetem, hogy melyik könyvemet fogom lekapni a polcról, ha ennek a végére érek. Eddig egyébként nagyon tetszett, bízom benne, hogy ezután is fog, csak ez az egy fejezet ilyen gyilkos számomra.

Megünnepeltük Éva néni (Tomi anyukája) szülinapját borsólevessel, rántott hússal, petrezselymes krumplival, uborkasalátával, tiramisuuval, viszont elfelejtettünk Manó pezsgőt bontani. Az ajándék egy monitor meg egy krimi volt (Baráth Katalin: A fekete zongora). Beszélgettünk, levegőztünk, Rozit is kitettük az erkélyre, aki ezen meglepődött ugyan, de szerintem tetszett neki a dolog. Meg kell várni, míg elmegy a nap a gangról, és akkor máskor is ki lehet tenni.   Blanka jött fél 4-re, tiramisuztunk egyet, kicsit pletykálkodtunk :), aztán kimentünk a Vörösmarty térre. Mintegy három óra alatt körbejártuk, persze vettünk könyveket, de azért sikerült 1500 Ft-ból megúsznom ezt a programot, ami nagy szó ott a sok szép könyv között. Megvettem Andrea Cheng Marika című könyvét, amit ez az "amerikai-magyar-kínai" írónő az édesanyjáról írt, aki az 1930-as és 1940-es években volt Magyarországon katolikus neveltetésű, de zsidó származású gyerek. Hát igen, több kulcsszó is van ebben, am...