LizaGazdija

Boldog Csirke program. Az így nevelt csirkék pedig a BoCsi csirkék. Ez nem vicc.

ma eljutottam jazzelni. Még mindig nagyon jó, Jani pedig még mindig nagyon vicces. Büszke vagyok magamra, mert minden gyakorlatot meg tudtam csinálni, az állandó koreográfiát úgy megcsináltam, mintha nem maradt volna ki egy óra sem (erre mondják szerintem, hogy tudja a testem, mit kell tennie), bár ténykérdés, hogy jobban fájt, mint amikor nem hagytam ki hét hónapot. Majd holnapra nyilván megjön az izomláz is, durván. Viszont a mini koreográfiát sikerült kétszer is jól eltáncolni. A nyári szünetig még van hat alkalmam elmenni órára. Szeretném mind a hatot, jót tenne, jó lenne, szeretem. ( http://budapest.olx.hu/moderntanc-jazz-tanc-orak-a-belvarosban-iid-18690261 )

Vagy akár I'm late, I'm late for a very important date. Tegnap az este 11-től éjfélig tartó időszakot sírással töltöttem, amitől jól elfáradtam, így elég mélyen aludtam utána. Ennek tudható be, hogy reggel nem találtam el a szundi gombot 6-kor, hanem valami egész mást nyomtam, amivel beállítottam az órát holnap reggel 6-ra. Így aztán nem is ébredtem fel 6:20-kor, hanem csak kicsit később. Kinyitottam a szemem, ránéztem az órára, és azt láttam, hogy 7:29. Gondoltam, na jó, kicsit gáz, nem nagyon lesz idő reggelizni, de sebaj. Fél pillanat múlva rájöttem, hogy nem 6:29 van, hanem 7:29, ami azt jelenti, hogy pontosan 1, azaz egy perc múlva kezdem az órát Kelenföldön. Ha ott lennék, ugye. "Úristen, úristen" felkiáltások közepette kipattantam az ágyból, és körbe-körbe rohangáltam, mint egy mérgezett egér. Tomi felriadt, kissé keresztbe állt még a szeme, de felajánlotta, hogy elvisz. Bevágódtam a gép elé, hogy megkeressem valamelyik tanítvány számát, hogy legalább tudjana...

21. is és lesz gyereknap.   A szív alakú csokit nem én kaptam, viszont én adtam. A második és harmadik kép bizonyítja, hogy valahol tényleg gyerek maradtam.

két cserepes növényem a gangon, egyikük rózsa, másikuk ismeretlen személyazonosságú szépség. A múlt hétvégi vihar a rózsát kiszórta a cserépből, és majdnem ledobta az udvarra, majd felborította az ismeretlen szépséget, pedig ő masszívabb. Ekkor a két növényt beköltöztettem. Ez a rózsa az ablak mellett lakik, és ferdén nő: az ablak felé tör. Egy másik rózsa az ablak közében lakik, ő egyenesen nő: felfelé tör. Erre varrjunk gombot!

elkapott a zivatar a Blahán, és a buszmegállótól a villamosmegállóig pont olyan vizes lettem, mintha ruhástól beugrottam volna egy medencébe. Tomi le is fényképezett, amikor hazaértem, mert megkértem rá, ugyanis azt hittem, majd felteszem ide vicces képnek. De nem teszem fel vicces képnek, mindenkinek a fantáziájára van bízva. Nem vagyok fényképezőgép-kompatibilis. Nem szeretem magam, ez van.