Gyöngy

Ha akad olyan ismerősötök, akit nem kedveltek, viszont egy kisgyerek anyukája, és szeretnétek borsot törni az orra alá, vegyetek a gyerekének gyöngykészletet gyöngyfűzéshez. Kegyetlen.

Flóra a szülinapi buliján kapta az egyik ovis csoporttársától, és most hétvégén jött meg úgy igazán a kedve a fűzéshez. Kb. ezer darab kis gyöngyről van szó, ezek, ha megbillen az amúgy többszörösen lezárt eredeti dobozuk, ezerfelé gurulnak. A legkisebb kb. akkora, mint egy porszem, szóval élmény keresgetni őket. Bár nem gurult szét az összes, arra számítok, hogy hónapok múlva is előkerül még egy-egy innen-onnan.

Tomi odaadta a csavarszortírozós dobozát, én meg vagy két órát töltöttem azzal, hogy méret szerint szétválogassam a gyöngyöket, és a feléig sem jutottam. A színekkel nem is törődtem, így is ugrált már a szemem alatt az ideg, mint szegény motkánynak a Jégkorszakban. Közben meg morogtam, mint a bolhás kutya.

Szóval ide több gyöngy be nem teszi a lábát, az biztos. Fejleszti a kreativitást meg a finommotorikát, de részemről fejlessze máshol.

Megjegyzések

  1. Molnár Ilonka2023. május 2. 11:28

    :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Luca2023. május 4. 22:19

      De gyönyörű nyakláncot, karkötőt és gyűrűket fűzött magának a hölgy, ez vigasztal.

      Törlés
  2. Névtelen2023. május 3. 19:19

    Legkönnyebben porszívóval lehet begyűjteni,csak kell a csőre egy neylon zokni húzni-fogni,és akkor az összegyűjti.És nagyon szeretik az orrukba feldugni a gyerekek...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Luca2023. május 4. 22:22

      Köszönöm a tippet! Seprűvel próbálkoztam, de a porszívó sokkal jobbnak tűnik. Igen, anyunak van ovis korából orrba gyöngyöt dugós sztorija, úgyhogy Flóra mellett vagyok, amikor fűz, Violát meg nem engedem oda. Igaz, cukin segített összeszedegrtni a gyöngyöket, mindig odahozta, ha talált valahol.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Kép
időszakban vagyunk. 10 hónap a tanév, nem telt el másfél sem, de én már a végét járom. Különleges iskolát választottunk Flórának (tehát nem speciálisat, de többet nem mondhatok, mert annyi erővel majdnem ki is írhatnám, melyikről van szó). Sokan tesznek így, a város minden pontjáról járnak ide gyerekek. Pár éve van ez az iskola, az elejétől fogva volt iskolabusz a messzebb lakóknak. Hát, idén nincs, és erről egy árva szót sem szólt senki egészen a tanévkezdés előtti tizedik napig. Ez nem kis rápacsálás nekünk - 50 percre lakunk a sulitól. Szerencsére van a kerületben egy másik család, velük fogtunk össze, legtöbbször az anyuka viszi be reggel Flórát, és kétszer haza is hozzák, van, hogy kocsival. Én vészeseti megoldás vagyok, de volt már, hogy bevetettünk engem is.  Ők tőlünk fél órára vannak, a kiindulási megállójukba viszem a gyereket 7 után kicsivel, szóval fél 7 körül indulunk minden nap. Nekem 40-45 perc a sulitól a munkahelyem, a másik anyukának 30, én 8-kor kezdek, ő fél 9-kor,
További információk

Gumimacik utoljára

Kép
Végére értem a sorozatnak, megnéztem mind a hat évadot. Szomorúan tapasztaltam, hogy ez is lezáratlan maradt, mint oly sok más sorozat. Kár érte. Aranyos mese volt ez, bár szerintem az eleje sokkal jobban sikerült és humorosabb, mint a harmadik-negyedik évadtól kezdve a későbbi részek. Van kedvenc figurám is: Gyagyás Tódi (magyar hangja Botár Endre). Annyira kedvenc, hogy nem átallottam utánanézni, vannak-e tódis ereklyék, esetleg plüssök, de ami van, az olyan ronda, hogy nem kéne. Így aztán csak álljon itt egy kép Gyagyás Tódiról, alatta meg az egyik legjobb szövege: "Nem vered át a csupa ész Tódit!" Egy sóhajjal búcsút intek gyermekkorom eme szeletének, és felnőttesebb vizekre evezek: következőnek Jóbarátokat fogok nézni.
További információk

Gárdonyi Géza: Isten rabjai

Kép
Ez a könyv valamikor hetedik táján volt kötelező olvasmány, de nem olvastam el. Pedig anyu megvette a szép, új kiadást, ezt itt: Bennem viszont iszonyú ellenállás volt a vallással szemben akkoriban, szó nem lehetett arról, hogy bármit is a kezembe vegyek, amiben bármilyen vallásról is szó esik, pláne, ha akörül forog az egész történet, és pláne, ha az a vallás a kereszténység. Hiába szerettem a Margit-legendát, öreg hiba volt a címbe beleírni Istent, ez volt ugyanis a garancia arra, hogy ne olvassam el a könyvet. Gondoltam, fölösleges lenne elolvasni amúgy is, hiszen a legendát oda-vissza kenem-vágom, majd megírom az irodalom dolgozatot ilyen időpocsékolás nélkül is, addig meg olvasom valamelyik olyan könyvemet, ami érdekel is. A terv jó volt, csak azon bukott el, hogy a dolgozatban ravasz, addig és azután is példa nélküli módon nemcsak a történetre vonatkozó kérdések szerepeltek, hanem idézetkiegészítős feladat is, sőt főleg az. A könyv elolvasása nélkül viszonylag nehéz emléke
További információk