Előbb a munka, aztán a szórakozás

- Anya, van kedved velem dolgozni?
- Persze, mit csinálunk?
- Feldíszítünk.
- Hú, az jó ötlet, igaziból is kellene.

Előveszi a szalagokat, amik között nem szabad turkálnia, mert az agyam leolvad, mire feltekerem újra mindet, hogy beférjenek a szütyőbe, de sebaj, teszek ugyan megjegyzést, de túllépek a dolgon, nehéz idők járnak mostanában. (Azért az esti elpakolás közben szakítottam időt, hogy feltegyem a szütyőt egy jó magas szekrény tetejére, kész, befejeztük a szalagozást.)

Díszítünk, díszítünk, egyszer csak megkérdezi, mit csináljunk majd utána.

- Hát, ha befejeztük a játékot, akkor megyünk fürdeni.

Erre a gyerek szemrehányó tekintettel:

- De nem játszunk. Dolgozunk.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai