Fontos

Fura, hogy vagy Flóráról, vagy a hírekben előforduló dolgokról írok, miközben tök sok minden történik:

- a karantén ideje alatt volt szülinapunk Tomival,

- volt anyák napja,

- voltunk többször is kirándulni, állatkertben, Badenben,

- többször találkoztunk már az itteni családtagokkal,

- volt 3. házassági évfordulónk, és kipróbáltunk egy újabb görög éttermet*,

- volt kétnapos gyereknapi ünneplés,

- feloldották az utazási korlátozást = végre láthatjuk a családunkat 3 hónap után,

- Flóra akkora nagylány lett a 3 hónap alatt, hogy már nem oké neki, ha beülünk valahová, hogy kap a mi sütinkből/forró csokinkból, hanem sajátot szeretne, és aznap, amikor ez kiderült, sikerült őt megbántanunk, sírt is, és elromlott a hangulata (de másnap kiköszörültük a csorbát, reméljük, és bízunk benne, hogy nem a csalódás marad meg emlékként, vagy legalább a másnapi örömmel együtt).

Szóval zajlik az élet. 

Folyamatosan tanul új szavakat, a maiak között volt az ennivaló és a fontos.

Először éppen a pár dologból rittyentett "kalandpályán" jött-ment, és egy meredekebb mutatványnál azt mondtam neki: "Fontos lenne, hogy ne ess le." Többször elismételte, hogy fontos.

Kicsit később már az altatásnál jártunk, a mese után: ilyenkor már sötét van nála, befekszem mellé ("anya bújik, Ola bújik" <3), eléneklem a szokásos két dalt, pár percig megy az ommmm (ezt a baba-mama jógáról ismeri, meg pici korában egy ideig ezzel nyugtattam, ha sírt, csak hamar elveszítette a hatását, de most minden este ő kéri: "anya, ommm"). Utána mondtam neki, amit én is sokszor hallottam az anyukámtól gyerekkoromban: "Te vagy a legfontosabb a világon." Erre Flóra: "Fontos, fontos." "Igen, fontos vagy." "Ola fontos anya. Ola fontos anya. Anya fontos Ola. Anya fontos. Anya fontos Ola." Aaaaw, elolvadtam (ma is :D).

*Az első randink 4-5 napos volt, mert Kartitschban lehetett csak megejteni, ami a világ végén van, de legalábbis Ausztria túlsó végében, valami 5-6-7 óra vonatozásra Bécstől. A maratoni randin egyszer étteremben ebédeltünk, pont egy görögben, ezért évfordulós ebédre/vacsorára mindig görög étterembe megyünk. Van egy kedvencünk, de azért időről időre kipróbálunk egy-egy újat is.