Beszédfejlődés

zsemnem / semnem - zsemle

kénnemm - kérem

kájá (rövid á) - kenyér

vaja - vajas

cékka - cékla

kár :)

Bóbi, Bóbi - Bóbita, Bóbita (így kéri a dalt délutáni és esti altatásnál)

alszunk

komm / jeje - gyere :)

puá - puha

poá - pohár

kala - kanál

golyó

gombóc

Duna

Pesten

dolgoik - dolgozik

vásául - vásárol

potoj / putuj - motor

atutó - autó

bicilli - bicikli

kukás

lámm - lábam

kemmem - kezem

szeme - szemem

poci :)

vísz - víz

tóta - torta

csuki - csoki

szupi

Ola ügyes :)

te is

ül, áll, fekszik

álmos, alszik

épít

főz, süt

homok, hinta. cússza ( - csúszda)

jó

fúj (igeként és arra is, hogy undi)

künyv - könyv

azta

szapa - szappan (ehhez kapcsolódóan mindig elmeséli az első szappannal kapcsolatos élményét, ha kád mellett vagy zuhanyfülkében lát szappant: "Szapa. Cípi szeme. Ola sír." Merthogy egyszer megkaparintotta a szappant fürdés közben, megmosakodott vele, az arcát is jól beszappanozta, és persze belement a szemébe, volt is nagy zokogás.)

És mindent ismétel, de tényleg mindent. Nehéz jegyzetelni is, mert rengeteget tanul minden nap. Most már egy csomó állatnak mondja a nevét, utánozza a hangját, gyakorolja a színeket, bár egyelőre még sok minden fekete, ami amúgy nem, mert tetszik neki a szó :) És mindent megért. Pl. kapott Béres cseppet C-vitaminnal kicsi vízben feloldva, és hát nem volt kedve meginni, mert "cíp" (= csíp, de már megbeszéltük, hogy nem csíp, hanem savanyú). Ellökdöste a kezemet, és mondogatta, hogy "nemá, vísz, poá, poá", mire mondtam neki, hogy ha ezt megissza, akkor utána adok neki sima vizet. Erre kikapta a kezemből a vitaminos vizet, és felhajtotta, majd kérte a simát.

Vacsoránál volt némi poénos zrikálódás, de tényleg poénos, és egyikünk azt mondta, na, ő is tudna csúnyát mondani Tomira, akitől a legutóbbi poén jött a számlámra. Erre a gyerek zokogásban tört ki, alig lehetett megnyugtatni, de látszott rajta, hogy érti, hogy senki sem akarta bántani az apját, és nem mondott volna csúnyát, csak bután viccelődtek a felnőttek.

Egyik este én altattam, egymás mellett feküdtünk a nagyágyon, mondtam neki, hogy a két dal és az ommm után beteszem az ágyába. Mondta, jó. Megvolt a két dal, az omm, úgyhogy felemeltem a fejemet, mondtam, hogy akkor most beteszem az ágyába. Erre Flóra: "Nemá, alszunk", és visszanyomott a párnára. Ezen kicsit nevettünk, aztán minden átmenet nélkül tényleg elaludt.

Nézegette a mesekönyvet esti mese után, egy olyan képnél tartott, amihez a mesét vagy két hete olvastuk: egy törött tükörben nézi magát a cica. Flóra rámutatott a tükörre, azt mondta: "eltört". Közvetlenül utána: "eltörte cica". Nem semmi!

És hogy ne csak beszédfejlődés legyen: simán két órát legózik, gyurmázik, homokozik, itthon már eléri a szobaajtó kilincsét, és ki is tudja nyitni az ajtót, valamint a fogkeféjére ő nyomja a fogkrémet úgy, hogy a fogkefét és a tubust is ő tartja. A cipőjét már simán felveszi, és ritkán lesz kacsaláb.