Merre halad ez a lány?

Július 24-én aludt először légzésfigyelő nélkül, és azóta is úgy alszik. Most már nagylány, elmúlt másfél éves - ezt a gépet egyéves korig javasolják, és amúgy sem tudnánk elvinni nyaralni, úgyhogy mindenképp le kellett állni róla, csak nehezen vettük rá magunkat, mert még elég élénken emlékszünk az elején a sok légzésvisszaesésre.

Már magabiztosan feláll kapaszkodás nélkül, és elég sokáig tud álldogálni. Egyre többször próbál meg lépegetni is, és öt-hat lépés már megy fenékre ülés nélkül. Iszonyú büszke magára, mondjuk megértem, én is büszke vagyok rá. Alacsonyabb ágyra/kanapéra már simán felmászik, a mi ágyunkra még nem tud, de szorgosan gyakorol. Egyre többször szeretne egyedül, segítség nélkül enni, használja a villát és a kanalat is. Több-kevesebb sikerrel, persze. A névnapjára kapott egy babakocsit, mármint egy játékot, nagyon szép, fából van, picike, azt három-négy próbálkozásból megtanulta úgy tolni, hogy ne essen orra. Egész nap fel-alá cirkál vele a lakásban, elképesztően cuki, imádom nézni :)

És okos, nagyon sok mindent ért már. Ma reggel a szobában voltunk, amikor megfogott valami csomagolást, amit már ki akartam dobni. Azt kérdeztem tőle: "Kidobod a szemetesbe?" És már indult is, és kidobta. Délután meg nem tudtam eldönteni, a hátizsákban vagy a félcsatos hordozóban vigyem vásárolni, ezért megkérdeztem, melyikben jön, és mindkettőre rámutattam. Ő meg röviden elgondolkodott, majd a hátizsákot választotta.

Kapott a szüleimtől egy varázspálcát. Nagyon jópofa, fa hatású, van rajta egy gomb, amit meg kell nyomni, és akkor kéken világít a vége, meg olyan hangot ad, mint a számítógépes játékok varázslás-effektje. Ezzel szoktam varázsolni neki, mondom, hogy abrakadabra, csiribí-csiribú-csiribá, priksz, praksz, pruksz, és akkor megnyomom a gombot. Odáig van tőle. Aztán eszembe jutott, hogy a Hamupipőkében van egy varázslós dal, amit tökre szerettem gyerekkoromban, na, most azt énekelgetem neki a varázsláshoz, ezt is értékeli.