Tomi kérésére

A légzéskimaradás meg a cumisüvegből félrenyelés baromi stresszes dolog, és így pár nap után már tökre tele a hócipőm mindkettővel, ráadásul nem lehet kivédeni, a kisbabák ilyeneket csinálnak, ennyi. Ezt öntöttem szavakba, Tomi kérte, hogy osszam meg.

Én: A következő gyereket kétéves korában szülöm meg, vagy örökbefogadjuk.

Megjegyzések

  1. :D :D
    Humorodnál vagy Te is ;)

    (amúgy, hasonlókon én is gondolkodtam már... csak én a szülés "megúszása" kapcsán... valahogy erről az oldalról nézve azt úgy jó lenne mondjuk .... kihagyni? vagy azt mondani csiribicsiribá... bumm. Az a gyanúm, hogy ez legalább annyira nem működik, mint a két éves korú gyerek világrahozása.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát, nem fájdalommentes a szülés, de azért így egy hónap után visszanézve nem is annyira nagyon szörnyű. Jó, ha hosszabb lett volna, lehet, hogy máshogy érezném, de így hét órában el lehetett viselni. (Inkább maga a tény fájt, hogy két hónappal előbb indult be.)

      Törlés
  2. Èn is többször mondtam már, hogy már rég lenne gyerekem, ha egyböl minimum kétévesen érkezne..:) De nem a fájdalom vagy a légzéskimaradás miatt, hanem mert én a nagyon kicsi babákkal egyszerüen nem tudok mit kezdeni, a nagyobbacskákkal - mivel már a kommunikációjuk is sokkal fejlettebb, illetve aktívabbak is - sokkal jobban kijövök. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A saját gyereknél más :) Mindjárt első nap három óra röppent el úgy, hogy észre se vettük, miközben semmi egyéb nem történt, mint néztük a gyereket, gyönyörködtünk benne.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai