Semmering

Múlt hétfőn estefelé indultunk, szerda kora este értünk vissza. Teljesen véletlenül ugyanabban a hotelben foglaltunk szobát, ahol már tavaly ősszel is, csak tavaly végül nem jutottunk el. A hotel fent van a hegyen, kellemes, csendes, kényelmes, még egy medencéje is van. Kedden a semmeringi vasút vonalát követő túra első 10 km-ét tettük meg, majd visszavonatoztunk Semmeringbe. Csak azt sajnáltuk, hogy két és fél órát kellett ülni a váróban Breitensteinban, így mire megjött a vonat, már pont nem lehetett látni a viaduktokról a völgyeket, na de majd legközelebb. Az erdő egyébként gyönyörű volt, és meglepően zöld. Szerdán délelőtt eljöttünk a hotelből, átmentünk még Reichenau an der Raxba, és megnéztük a várat, Sissiék nyaralóját, a régi Rudolfsbad hűlt helyét, a parkot a zenepavilonnal és a tóval, valamint a Wartholz-villát, Habsburg Ottó szülőházát. Egyik épületbe sem lehetett bemenni, se kívülről mindet alaposan körbejártuk, már ha lehetőség volt rá.

Jól éreztük magunkat, meg is beszéltük, hogy legközelebb egy hétre megyünk. Rengeteg túraúrvonal van a környéken, nagyon szép a táj, szóval érdemes.


Ausztriában jóval egyszerűbb kirándulni, mint otthon, mert a turistajelzések mellett ezek a sárga táblák is ott vannak minden útelágazás előtt két méterrel.
Ez itt Ghega, a semmeringi vasút építőjének emlékműve.

Vonatos játszótér :)

Ez egy fura szoborpark.


Ez meg a breitensteini állomás, ide igyekeztünk, ekkor még 7 km-re voltunk tőle.


20 schillinges kilátás - mert a régi 20 schillinges hátuljára ez került


A vasút építésére 1848-ban Bécsből hoztak több ezer elégedetlenkedő, elszegényedett munkást. Ilyen házakban laktak az építkezés 5-6 éve alatt.


Ferenc József édesanyja, Zsófia ellátogatott az építkezésre, és amikor meglátta, milyen nyomorban élnek a munkások, megesett rajtuk a szíve. Ezért aztán építtetett nekik egy templomot, és lelkészt is adott hozzá. Nekem ennél a sztorinál végem volt, egyszerűen azóta sem tudok túllendülni Zsófia lényeglátó képességén. (Elnézést kérek a tiszteletlenségemért.)


Ez a Panhans szálló Semmeringben, a XX. század elején Európa grand hoteljei közt tartották számon. Most épp felújítják.
Ez már Reichenau


Sissiék nyaralója egészen Rudolf haláláig.
Magántulajdon, lakások kiadók benne, bemenni nem lehet, de a falán számomra teljesen új fényképek láthatók, mindegyik itt készült, a Rudolf-villában.
A zenepavilon


És ezen a birtokon született Habsburg Ottó, csak a villát magát nem lehetett lefényképezni, eltakarják a fák. Ez egy melléképület lehet.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Kép
időszakban vagyunk. 10 hónap a tanév, nem telt el másfél sem, de én már a végét járom. Különleges iskolát választottunk Flórának (tehát nem speciálisat, de többet nem mondhatok, mert annyi erővel majdnem ki is írhatnám, melyikről van szó). Sokan tesznek így, a város minden pontjáról járnak ide gyerekek. Pár éve van ez az iskola, az elejétől fogva volt iskolabusz a messzebb lakóknak. Hát, idén nincs, és erről egy árva szót sem szólt senki egészen a tanévkezdés előtti tizedik napig. Ez nem kis rápacsálás nekünk - 50 percre lakunk a sulitól. Szerencsére van a kerületben egy másik család, velük fogtunk össze, legtöbbször az anyuka viszi be reggel Flórát, és kétszer haza is hozzák, van, hogy kocsival. Én vészeseti megoldás vagyok, de volt már, hogy bevetettünk engem is.  Ők tőlünk fél órára vannak, a kiindulási megállójukba viszem a gyereket 7 után kicsivel, szóval fél 7 körül indulunk minden nap. Nekem 40-45 perc a sulitól a munkahelyem, a másik anyukának 30, én 8-kor kezdek, ő fél 9-kor,
További információk

Gumimacik utoljára

Kép
Végére értem a sorozatnak, megnéztem mind a hat évadot. Szomorúan tapasztaltam, hogy ez is lezáratlan maradt, mint oly sok más sorozat. Kár érte. Aranyos mese volt ez, bár szerintem az eleje sokkal jobban sikerült és humorosabb, mint a harmadik-negyedik évadtól kezdve a későbbi részek. Van kedvenc figurám is: Gyagyás Tódi (magyar hangja Botár Endre). Annyira kedvenc, hogy nem átallottam utánanézni, vannak-e tódis ereklyék, esetleg plüssök, de ami van, az olyan ronda, hogy nem kéne. Így aztán csak álljon itt egy kép Gyagyás Tódiról, alatta meg az egyik legjobb szövege: "Nem vered át a csupa ész Tódit!" Egy sóhajjal búcsút intek gyermekkorom eme szeletének, és felnőttesebb vizekre evezek: következőnek Jóbarátokat fogok nézni.
További információk

Gárdonyi Géza: Isten rabjai

Kép
Ez a könyv valamikor hetedik táján volt kötelező olvasmány, de nem olvastam el. Pedig anyu megvette a szép, új kiadást, ezt itt: Bennem viszont iszonyú ellenállás volt a vallással szemben akkoriban, szó nem lehetett arról, hogy bármit is a kezembe vegyek, amiben bármilyen vallásról is szó esik, pláne, ha akörül forog az egész történet, és pláne, ha az a vallás a kereszténység. Hiába szerettem a Margit-legendát, öreg hiba volt a címbe beleírni Istent, ez volt ugyanis a garancia arra, hogy ne olvassam el a könyvet. Gondoltam, fölösleges lenne elolvasni amúgy is, hiszen a legendát oda-vissza kenem-vágom, majd megírom az irodalom dolgozatot ilyen időpocsékolás nélkül is, addig meg olvasom valamelyik olyan könyvemet, ami érdekel is. A terv jó volt, csak azon bukott el, hogy a dolgozatban ravasz, addig és azután is példa nélküli módon nemcsak a történetre vonatkozó kérdések szerepeltek, hanem idézetkiegészítős feladat is, sőt főleg az. A könyv elolvasása nélkül viszonylag nehéz emléke
További információk