Nászút, Athén 4.

Persze megint összevissza az egész. Elképzelni sem tudom, hogyan sikerül így beilleszteni a sorba rendezett képeket, de sebaj. Kitartás, már csak négy nap! Az még egy-két bejegyzés :)

 

A futó. Egy forgalmas kereszteződésben áll.

Ez volt az első kánikulai nap, úgy 37 fok lehetett. A szállástól elgyalogoltunk idáig, a Nemzeti Galériáig, mert ott van Picasso, Da Vinci és még sok-sok csoda. Azt hittük, sosem érünk ide, felforrt az agyvizünk (meg a vizünk is), és akkor ez fogadott. Ez egy full kibelezett épület, ami átépítés alatt áll. Már 2013 óta, btw, de ez nem derül ki a netről, csak ha direkt erre az infóra keresel. A legtöbb helyen még mindig ez a cím szerepel. Ez volt az az élmény, ami után az első árnyékban a következővel fordultam Tomihoz: olyat mondok, ami tőlem meglepő lesz, DE: 1. vegyünk egy jegyet, és szálljunk metróra (addig a tengerparton kívül mindenhová gyalog mentünk), 2. menjünk vissza a szállásra, 3. kérjük el a recepción a légkondi távkapcsolóját, mert bírhatatlan már a hőség, 4. aludjunk egy nagyot délután (ekkor kb. 3 óra volt), 5. este csak akkor keljünk fel, amikor menni akarunk kivilágított Akropoliszt csodálni. Egyből rávágta, hogy jó :D Így is tettünk, nagyon szuper volt.

Az Akropolisszal szemben, a Philopapposz-domb tövében ettünk egy étterem tetőteraszán. Elképesztő puccos helynek bizonyult, külön étlapja volt pl., és furán néztek, amiért nem kértünk bort. (Pedig már 40 euróért is lehetett volna kapni egy üveggel :D ) Csodaszép volt a kilátás, és nagyon finom a kaja.

Hangulatos volt a dekor is.

Vééégre kivilágították az Akropoliszt :)

Gyönyörű

Nem sikerült betelni vele

Ez pedig szerintem szociális alapú mosási lehetőség. Nagyon jó ötlet.

Icipici templom. Az első napokban láttam egyszer, aztán többet nem bírtam megtalálni, annyira körülnőtte a város, de végül csak összejött. A neve Agia Kyriaki. Ez pl. nem szerepel az Athén látványosságait összegyűjtő oldalakon, legalábbis én egy olyat sem találtam, ahol ott lett volna, egyedül kell rábukkanni.

Belülről.

Megtaláltuk aztán a Nemzeti Galéria menedékét is egy külkerületben. Két aprócska épületben kapott helyet, az egyikben a szobrok vannak, a másikban a festmények. A szobroknál a moderneket nem sikerült megfelelően értékelni, de a festmények mind tetszettek. Itt volt az, hogy több teremőr is rám szólt, hogy ne vakuzzak, és hiába mondtam, hogy nem vakuzom - még képen is fényképeztem magam, hogy lássam, milyen villanást látnak, de semmilyet sem láthattak. A festményeknél egy nő a nyomomba szegődött, és olyan elítélő fejjel bámult folyamatosan, mintha valami közismert bűnöző lennék. Ha ez egy bolt lett volna, két perc után elhúzok, de a festményeket csakazértis megnéztem. A képen egyébként Magritte alkotása.

Az ókori szobrászatnak bealkonyult a bizánci időszakban, a törökök alatt meg aztán egyáltalán nem virágzott ez a művészeti ág. A törökök kiűzése után, 1843-ban nyílt meg az első köztemető, és először a sírokon jelentek meg a modern szobrászat műalkotásai.

Már XXI. század: kutya és gazdája :)

Görög szabadságharcos.

El Greco

Görögország meggyalázása.

Annyira szép festményeik vannak, jó volt nézni őket.

❤

❤

Egyik festéjük alkotta a saját szobája falára.

Semmiből induló, semmibe tartó sínpár egy sétálóutcán.

Metróállomás

Szintén

Exodosz - kijárat. Eiszodosz - bejárat.

Piraestól nem messze, ezzel a kis szigettel szemben van egy egész jó kis strand. Ingyenes, ezért annyira nem tiszta, de egyszer érdemes volt megnézni, mert gyönyörű környezetben van.

Tomi álmodozik

Csak úgy ókori romok a metróállomáson.

Ókori vízvezeték közel tökéletes állapotban.

Hal és krumpli. Isteni volt.

A régi Parlament, ma Történeti Múzeum. A szabadságharctól veszi fel a fonalat, és kb. az I. világháborúig követi.

Szabadságharcos fegyverei. Saját kézírása olvasható a tokon - ha görög lennék, biztos könnybe lábadt volna a szemem attól, hogy láthatom Valaki Híres keze írását. Azért így is élmény volt :)

A szabadságharcot lényegében a görögök javára eldöntő, navarinói (tengeri) csata helyszínén, a tengerfenéken talált háborús leletek.

Az ülésterem a galériáról nézve.

Negyedszeri nekifutásra, de meglett a tó meg a teknősde is :)

Ő lett a kedvencem, nagyon jófej. Kis balett-táncos.