Második szülinap, húsvét és Tomi szülinapja

Ezen a héten minden nap dupláztam, bent voltam a suliban negyed 9-től 5-ig, plusz kétszer még itthon is tanítottam egy-két órát, szóval meghalni sem volt időm, az estéimet Tomival töltöttem (filmeztünk, plusz egyszer kikísértük az egyik húgát a drezdai buszhoz, ezen a napon 10-re értünk haza, és utána én azonnal beájultam az ágyba), úgyhogy blogolni sem volt időm, pedig több kínás bejegyzés is várakozik piszkozatban, hátha egyszer kiegészítem képekkel, majd posztolom, és az itthoni húsvétról meg a szülinapomról is akartam írni. Ez utóbbit akkor most megteszem. (Nem mintha most lenne időm, porszívózni meg főzni kell, mert holnap jön Tomi családja, de akkor is muszáj volt leülnöm egy kicsit.)

Az én szülinapomon készült képek eléggé vállalhatatlanok lettek, mert elég gagyi a világítás a nappaliban, és este ünnepeltünk.

 
Ez még világosban volt, így nézett ki a húsvéti asztalunk.

 
Ez lett a kedvenc részletem, máskor is veszek "műfüvet."

 
Szóval Tomi eléggé ért a dekorációhoz meg a hangulatteremtéshez, alaposan kitett magáért most is. 

 
Ez egy csomó 30-as meg csillagos konfetti, valamint pontosan 30 jó tulajdonságom. Csak ennek a nézegetésével, olvasgatásával elvoltam szerintem kb. negyed órát. A kis 30-asokban meg csillagocskákban még két napig térdig jártunk, mire hajlandó voltam kidobni őket (miután egy jó adagot elraktam a cetlikkel együtt emlékbe), de minden percét élveztem.

 
Szülinapi puding helyes százlábúval meg pontosan 30 gyertyával, amelyek közül néhány vicces gyertya, tehát nem lehet elfújni.

 
Tomi a saját állítása szerint nem tud főzni, de a szülinapomra teljes menüt készített. Nekem addig a nappaliban, később a hálószobában kellett töltenem az időt, és szigorúan csak csukott szemmel jöhettem ki. Kis híján könnyekig meghatódtam azon, hogy főzött nekem. Finom is lett a vacsora, nagyon ügyes ez a pasi.

 
Hát, ezek után az ő szülinapi asztala kicsit üresnek tűnik, de nem akartam koppintani az ő ötletét, mert az tök óvodás, ezért tartottam magam ahhoz, amit eredetileg kigondoltam. Azért örült :)

 
Juj, hát ez nagyon tetszett neki, meg nekem is. Máskor is lesz ilyen, úgy döntöttem.

 
A tányérja fölé ragasztottam, hogy happy birthday, de happy birthdayes konfettit nem volt képem venni.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Kép
időszakban vagyunk. 10 hónap a tanév, nem telt el másfél sem, de én már a végét járom. Különleges iskolát választottunk Flórának (tehát nem speciálisat, de többet nem mondhatok, mert annyi erővel majdnem ki is írhatnám, melyikről van szó). Sokan tesznek így, a város minden pontjáról járnak ide gyerekek. Pár éve van ez az iskola, az elejétől fogva volt iskolabusz a messzebb lakóknak. Hát, idén nincs, és erről egy árva szót sem szólt senki egészen a tanévkezdés előtti tizedik napig. Ez nem kis rápacsálás nekünk - 50 percre lakunk a sulitól. Szerencsére van a kerületben egy másik család, velük fogtunk össze, legtöbbször az anyuka viszi be reggel Flórát, és kétszer haza is hozzák, van, hogy kocsival. Én vészeseti megoldás vagyok, de volt már, hogy bevetettünk engem is.  Ők tőlünk fél órára vannak, a kiindulási megállójukba viszem a gyereket 7 után kicsivel, szóval fél 7 körül indulunk minden nap. Nekem 40-45 perc a sulitól a munkahelyem, a másik anyukának 30, én 8-kor kezdek, ő fél 9-kor,
További információk

Gumimacik utoljára

Kép
Végére értem a sorozatnak, megnéztem mind a hat évadot. Szomorúan tapasztaltam, hogy ez is lezáratlan maradt, mint oly sok más sorozat. Kár érte. Aranyos mese volt ez, bár szerintem az eleje sokkal jobban sikerült és humorosabb, mint a harmadik-negyedik évadtól kezdve a későbbi részek. Van kedvenc figurám is: Gyagyás Tódi (magyar hangja Botár Endre). Annyira kedvenc, hogy nem átallottam utánanézni, vannak-e tódis ereklyék, esetleg plüssök, de ami van, az olyan ronda, hogy nem kéne. Így aztán csak álljon itt egy kép Gyagyás Tódiról, alatta meg az egyik legjobb szövege: "Nem vered át a csupa ész Tódit!" Egy sóhajjal búcsút intek gyermekkorom eme szeletének, és felnőttesebb vizekre evezek: következőnek Jóbarátokat fogok nézni.
További információk

Gárdonyi Géza: Isten rabjai

Kép
Ez a könyv valamikor hetedik táján volt kötelező olvasmány, de nem olvastam el. Pedig anyu megvette a szép, új kiadást, ezt itt: Bennem viszont iszonyú ellenállás volt a vallással szemben akkoriban, szó nem lehetett arról, hogy bármit is a kezembe vegyek, amiben bármilyen vallásról is szó esik, pláne, ha akörül forog az egész történet, és pláne, ha az a vallás a kereszténység. Hiába szerettem a Margit-legendát, öreg hiba volt a címbe beleírni Istent, ez volt ugyanis a garancia arra, hogy ne olvassam el a könyvet. Gondoltam, fölösleges lenne elolvasni amúgy is, hiszen a legendát oda-vissza kenem-vágom, majd megírom az irodalom dolgozatot ilyen időpocsékolás nélkül is, addig meg olvasom valamelyik olyan könyvemet, ami érdekel is. A terv jó volt, csak azon bukott el, hogy a dolgozatban ravasz, addig és azután is példa nélküli módon nemcsak a történetre vonatkozó kérdések szerepeltek, hanem idézetkiegészítős feladat is, sőt főleg az. A könyv elolvasása nélkül viszonylag nehéz emléke
További információk