Mámegin, és szocializálódom is
Megint fáj a torkom, náthás is vagyok. Én ezt nem értem. Vajon ezt a fáradtsággal érem el, vagy itt tényleg valami különleges nyavalyák szállonganak a levegőben, amik otthon nem, vagy ennyire átment gagyiba az immunrendszerem? Egy hónapja is beteg voltam, most megint, idén összesen kb. hatodszor. Otthon meg évente egyszer, nagyon maximum kétszer. Nagyon unom már. Sebaj, mindjárt iszom egy NeoCitrant, miután reggel óta 3-4 Strepsilst is bevittem, de még nem gyógyultam meg, és holnap kialszom magam. Hátha az is számít valamit. Ez egyébként az utolsó taferli hétvégém, hihhhetetlen. Tomi jövő hét utáni hétfőn vagy kedden jön, mivel vasárnapig dolgozik, hiába kérte, hogy adják ki a maradék szabadságát, és jöhessen már pénteken vagy szombaton. Persze már az is szép tőlük, hogy egyáltalán megengedték, hogy felmondjon, szóval ne legyünk telhetetlenek.
Amúgy a hostelben megkérdezte az egyik pasi, hogy az ott lakó három gyerekét nem vinném-e el reggelente oviba meg suliba, és mikor mondtam, hogy sajnos nem tudom vállalni, nincs időm rá, akkor megkérdezte, hogy miért. Ez nem viselt meg rettenetesen, nem azért mondom, csak kicsit meglepett, mert én ilyen esetben azt válaszolom, hogy értem, kár, aztán annyi. Mindenesetre mondtam, hogy pl. heti kétszer oviba járok, mire kérdezte, hányra, mondtam, 8-ra, és akkor még azt is megkérdezte, hova. Megmondtam, ezzel meggyőztem arról, hogy esélytelen a történet, de egyébként sem értem, hogy miért lenne elvárható tőlem, hogy idegen gyerekeket fuvarozzak oviba-suliba kora reggel, ill. miért nem elég indok akár az is, hogy nem szeretném ezt elvállalni. Ő nyilván nem tudhatja, hogy én alapvetően mikor szoktam kelni, meg hogyan telik egy napom, én viszont tudom, hogy ha nem muszáj hajnalban felkelnem, én 7:30 előtt ki nem nyitom a szemem, az is tuti. 7:30-kor azért már igen, mert ha nem oviba megyek, akkor fordítok. No, hát nem egy nagy esemény ez sem, csak furcsa volt, megragadt.
Amúgy a hostelben megkérdezte az egyik pasi, hogy az ott lakó három gyerekét nem vinném-e el reggelente oviba meg suliba, és mikor mondtam, hogy sajnos nem tudom vállalni, nincs időm rá, akkor megkérdezte, hogy miért. Ez nem viselt meg rettenetesen, nem azért mondom, csak kicsit meglepett, mert én ilyen esetben azt válaszolom, hogy értem, kár, aztán annyi. Mindenesetre mondtam, hogy pl. heti kétszer oviba járok, mire kérdezte, hányra, mondtam, 8-ra, és akkor még azt is megkérdezte, hova. Megmondtam, ezzel meggyőztem arról, hogy esélytelen a történet, de egyébként sem értem, hogy miért lenne elvárható tőlem, hogy idegen gyerekeket fuvarozzak oviba-suliba kora reggel, ill. miért nem elég indok akár az is, hogy nem szeretném ezt elvállalni. Ő nyilván nem tudhatja, hogy én alapvetően mikor szoktam kelni, meg hogyan telik egy napom, én viszont tudom, hogy ha nem muszáj hajnalban felkelnem, én 7:30 előtt ki nem nyitom a szemem, az is tuti. 7:30-kor azért már igen, mert ha nem oviba megyek, akkor fordítok. No, hát nem egy nagy esemény ez sem, csak furcsa volt, megragadt.
Vallatás mesterfokon, avagy egy pszichopata szülő hogyan deríti ki, mikor-merre jár a szomszédja. Bizarr :S
VálaszTörlésGyanítom, az áll ennek a hátterében, hogy az ő elképzelése szerint minden magyarnak kötelessége mindig mindenben segíteni a magyarokat, akkor is, ha kényelmetlen.
Törlés