Olimpia

Az Olimpia csoda. Olyankor kevésbé, amikor egy idióta riporter Szász Emese arcába tolja a mikrofont a győzelme után, és felteszi azt a remekbe szabott kérdést, miszerint hogyan fogja meghálálni a Rióban és a tévé előtt izguló szurkolóknak a szurkolást. Ööö, izé, azon felül, hogy most nyert aranyérmet? Ez komoly? Meg az is fura, amikor valaki azt fejtegeti a Facebookon, hogyan fordulhat elő, hogy egy olyan ország, amit Brazília nem, csak a NOB ismer el, indulhat a riói olimpián, majd hozzáteszi, hogy szomorú, hogy a politika beszivárog ebbe az eseménybe. He?

De mindegy is, ott tartottam, hogy az Olimpia csoda. Az első nap két magyar arany, a második napon futamgyőztes a menekültek csapatának szír úszónője, és cselgáncsban megszületik az Olimpián először induló Koszovó első érme, ami mindjárt egy aranyérem. Én szeretem az Olimpiát, jó érzéseket ébreszt