Álmok
Pár hete Pesten, a ház előtt elment mellettem egy réges-régen volt barátnőm testvére. Bár rögtön felismertem, ami durva, mert tizenegy éve, 15-16 éves korában láttam utoljára, nem köszöntem rá, mert a barátaival volt, velük beszélgetett, meg aztán nem voltam biztos benne, hogy ő felismerne, és akkor meg tök kellemetlen ott magyarázgatni, hogy ki vagyok. Az egyik barátja pont rám is nézett, és először tökre megdöbbentem, miért nem ismer fel, amikor osztálytársak voltunk, és novemberben találkoztunk utoljára, aztán rájöttem, hogy azért, mert nem az osztálytársam az, hanem az öccse, akivel kb. tök egyformák, pedig nem is ikrek. A találkozás hatására mindenesetre aznap éjjel ezzel a régen volt barátnőmmel álmodtam. Hármasban találkoztunk az iskola folyosóján azzal a lánnyal, akire "lecserélt" pár hónappal azelőtt, hogy kiköltöztek volna külföldre családostul. Álmomban már rég nem láttuk egymást, és ő is rég találkozott azzal a másik lánnyal. Ők ketten nagyon örültek egymásnak, nagy ujjongás volt, ölelgették egymást. Bennem viszont nagyon erős tartózkodás volt, és bár adtam neki két puszit, nem voltam különösebben lelkes, úgy éreztem, semmi közünk egymáshoz. Nagyon rövid ideig maradtam, aztán mondtam, hogy sajnos mennem kell, és magukra hagytam őket. Persze eddig is lehetett tudni, hogy már rég túltettem magam a "lecserélésen" meg a barátság végleges megszakadásán, de azért ez kellemes kis megerősítés volt.
Aztán álmodtam a volt magyartanárnőmmel is. Lehet, hogy megint gimis voltam, ez már nem egészen világos, mindenesetre azon gondolkodott, milyen idézetet írjon nekünk a könyvjelzőre, amit búcsúzóul ad nekünk. Vagy egy másik osztálynak? Nem tudom, mindenesetre erősen törtem a fejem, mit javasoljak, és eszembe is jutott, hogy "kérlek pedig, testvéreim, hallgassatok az intő szóra", de még idejében eszembe jutott, hogy az nem lesz jó, mert legutóbb is ez állt a könyvjelzőnkön, amit tőle kaptunk. Annyira szuper búcsúajándék volt, hogy nagyon, máig is fontos nekem, kint is van a könyvespolcomon. Néha a hátoldalát is elolvasom, amire mindegyikünknek személyes üzenetet írt.
Ezen kívül Tomi két testvérével is álmodtam, a legfiatalabb húgával és az idősebb öccsével, pedig utóbbit még nem is ismerem. Ezt az álmot még azon melegében le kellett volna jegyezni, mert már csak arra emlékszem, hogy pár napig még emlékeztem a részletekre. Most már csak az van meg, hogy velük álmodtam, és mintha a kislánnyal a Harry Potterről beszélgettünk volna, mint élőben, az öccsével meg nem tudom, miről, de lehet, hogy vele is, és a többiek meg ugratták, hogy milyen ciki már ennyi idősen még mindig a Harry Potterről beszélni.
Azért jókat álmodom szerintem.
Aztán álmodtam a volt magyartanárnőmmel is. Lehet, hogy megint gimis voltam, ez már nem egészen világos, mindenesetre azon gondolkodott, milyen idézetet írjon nekünk a könyvjelzőre, amit búcsúzóul ad nekünk. Vagy egy másik osztálynak? Nem tudom, mindenesetre erősen törtem a fejem, mit javasoljak, és eszembe is jutott, hogy "kérlek pedig, testvéreim, hallgassatok az intő szóra", de még idejében eszembe jutott, hogy az nem lesz jó, mert legutóbb is ez állt a könyvjelzőnkön, amit tőle kaptunk. Annyira szuper búcsúajándék volt, hogy nagyon, máig is fontos nekem, kint is van a könyvespolcomon. Néha a hátoldalát is elolvasom, amire mindegyikünknek személyes üzenetet írt.
Ezen kívül Tomi két testvérével is álmodtam, a legfiatalabb húgával és az idősebb öccsével, pedig utóbbit még nem is ismerem. Ezt az álmot még azon melegében le kellett volna jegyezni, mert már csak arra emlékszem, hogy pár napig még emlékeztem a részletekre. Most már csak az van meg, hogy velük álmodtam, és mintha a kislánnyal a Harry Potterről beszélgettünk volna, mint élőben, az öccsével meg nem tudom, miről, de lehet, hogy vele is, és a többiek meg ugratták, hogy milyen ciki már ennyi idősen még mindig a Harry Potterről beszélni.
Azért jókat álmodom szerintem.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése