Mindenféle
Megkaptam a vegán lakásban a szobát, de csak csütörtök este, amikor is már igen ciki lett volna azt mondani a nőnek, aki múlt pénteken írt, hogy mehetek oda, hogy akkor bocs, de mégsem. Így most havonta 50 euróval többet fogok fizetni, plusz ki kell(ett) köhögni 400 euró kauciót, de az azért nem olyan nagy gáz, mert visszakapom (remélhetőleg, mindenesetre papírt kérek majd róla).
Ma olyan hosszú napom volt, hogy el tudnék ájulni. Jó is volt, csak hosszú.
Voltam
- kozmetikusnál,
- optikusnál (nem hordhatok kontaktlencsét, mert 25 lencse 3 hónap alatt elhordva is sokat szárított a szememen, és nem szeretném kipróbálni, mennyire tud eldurvulni ez a dolog, de a maradék 5 kontaktlencsét 2020-ig felhasználhatom, plusz szemcsepp és szemkrém kb. életem végéig),
- vettem kaját, amit kiviszek magammal, aztán
- hazamentem, és
-- először volt közös ebéd anyuval meg apuval, aztán
-- kicsit németeztem Skype-on, majd
-- anya-lánya délutánt tartottunk, ezúttal úgy, hogy elmentünk shoppingolni. Ennek keretében kaptam egy csodaszép táblát anyutól, pedig holnap anyák napja lesz, nem gyereknap <3 ("A daughter is a little girl who grows up to be a friend"), vettem és kaptam pecséteket, amikkel majd tudom jutalmazni az ovisokat, meg vettem matricát is, szintén jutalmazási céllal, végül
- főztem tök jó gombaragut, vagy nem tudom, minek nevezzem. Ez azért előnyös, mert sem hétfőn, sem kedden nem lesz időm semmire - 8-tól délig ovi, 1-re érek haza, fél 3-tól fél 9-ig telefonálás, tehát kb. 45 percem lesz otthon mindkét nap, ami arra nem elég, hogy főzzek, de nem akarok ezen a héten is boltban vett salátát enni. Persze rizs nincs itthon, csak azt hittem, szóval majd holnap este még főzhetek, de mindegy, az már csak kb. 10-15 perc, és onnantól kezdve tényleg csak melegíteni kell a kaját kb. 3-4 napig.
Közben pedig még mindig jó Tomival lenni, még mindig örülünk egymásnak, és remélem, ez már így is marad. A héten pl. voltunk a spanyol lovasiskolában, sétáltunk a várban és a Burggartenben, végigballagtunk a Ringen a Burggartentől az Operáig, ebédeltünk kacsát, megünnepeltük a szülinapját, néztünk Family Guyt, Mellettedet meg Pál Ferit (erre eddig nem voltam hajlandó, de most kiderült, hogy tényleg nagyon jó), és sokat pihentünk meg aludtunk. Elbúcsúzni nem volt olyan jó, de végül is minden búcsúval egyre közelebb jön a szeptember. Vagy a július, ezt majd meglátjuk.
Amúgy összeszedettségemre jellemző, hogy hazajöttem úgy, hogy a laptop töltőjét kint hagytam. Az azért profi. A buszon még tudtam dolgozni a fordításon, de itthon már lemerült a gép. Szerencsére apunak van tartalék töltője, amit kölcsönadott holnapig, így most tudom használni a laptopot, és holnap is tudok dolgozni a buszon.
Olyan fáradtság van rajtam, hogy képtelen vagyok ügyeket intézni. Írtam inkább egy listát a megírandó e-mailekről, és bízom benne, hogy holnap délelőtt majd több agyam lesz, és tudok haladni. Eléggé fontos lenne, khm, khm.
Ma olyan hosszú napom volt, hogy el tudnék ájulni. Jó is volt, csak hosszú.
Voltam
- kozmetikusnál,
- optikusnál (nem hordhatok kontaktlencsét, mert 25 lencse 3 hónap alatt elhordva is sokat szárított a szememen, és nem szeretném kipróbálni, mennyire tud eldurvulni ez a dolog, de a maradék 5 kontaktlencsét 2020-ig felhasználhatom, plusz szemcsepp és szemkrém kb. életem végéig),
- vettem kaját, amit kiviszek magammal, aztán
- hazamentem, és
-- először volt közös ebéd anyuval meg apuval, aztán
-- kicsit németeztem Skype-on, majd
-- anya-lánya délutánt tartottunk, ezúttal úgy, hogy elmentünk shoppingolni. Ennek keretében kaptam egy csodaszép táblát anyutól, pedig holnap anyák napja lesz, nem gyereknap <3 ("A daughter is a little girl who grows up to be a friend"), vettem és kaptam pecséteket, amikkel majd tudom jutalmazni az ovisokat, meg vettem matricát is, szintén jutalmazási céllal, végül
- főztem tök jó gombaragut, vagy nem tudom, minek nevezzem. Ez azért előnyös, mert sem hétfőn, sem kedden nem lesz időm semmire - 8-tól délig ovi, 1-re érek haza, fél 3-tól fél 9-ig telefonálás, tehát kb. 45 percem lesz otthon mindkét nap, ami arra nem elég, hogy főzzek, de nem akarok ezen a héten is boltban vett salátát enni. Persze rizs nincs itthon, csak azt hittem, szóval majd holnap este még főzhetek, de mindegy, az már csak kb. 10-15 perc, és onnantól kezdve tényleg csak melegíteni kell a kaját kb. 3-4 napig.
Közben pedig még mindig jó Tomival lenni, még mindig örülünk egymásnak, és remélem, ez már így is marad. A héten pl. voltunk a spanyol lovasiskolában, sétáltunk a várban és a Burggartenben, végigballagtunk a Ringen a Burggartentől az Operáig, ebédeltünk kacsát, megünnepeltük a szülinapját, néztünk Family Guyt, Mellettedet meg Pál Ferit (erre eddig nem voltam hajlandó, de most kiderült, hogy tényleg nagyon jó), és sokat pihentünk meg aludtunk. Elbúcsúzni nem volt olyan jó, de végül is minden búcsúval egyre közelebb jön a szeptember. Vagy a július, ezt majd meglátjuk.
Amúgy összeszedettségemre jellemző, hogy hazajöttem úgy, hogy a laptop töltőjét kint hagytam. Az azért profi. A buszon még tudtam dolgozni a fordításon, de itthon már lemerült a gép. Szerencsére apunak van tartalék töltője, amit kölcsönadott holnapig, így most tudom használni a laptopot, és holnap is tudok dolgozni a buszon.
Olyan fáradtság van rajtam, hogy képtelen vagyok ügyeket intézni. Írtam inkább egy listát a megírandó e-mailekről, és bízom benne, hogy holnap délelőtt majd több agyam lesz, és tudok haladni. Eléggé fontos lenne, khm, khm.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése