Fotózós fényvillamos
Azt találtam a neten, hogy idén nem ér véget január 6-án a fényvillamosozás, hanem még egészen 10-ig folytatódik, és 9-én fotózós járat is lesz este fél 10-kor. Vettünk is rá jegyet a Keletiben, majd odabuszoztunk. Szerencsére az eső pont ezt a napot választotta ki arra, hogy szakadni kezdjen, de hát ez már csak ilyen.
De nem ez történt. Az Örstől továbbmentünk Kőbányára, elrobogtunk a Szent László Gimi előtt is, ahol az angolos tangyakomat csináltam 7 (!!!) éve, és közben számomra teljesen randomnak tűnő helyeken álltunk meg fotószünetre. Én alapvetően azt hittem, az a lényeg, hogy a szépen kivilágított villamossal megyünk szép helyekre, és lefotózzuk a szép helyeket meg a szép helyek előtt a villamost. De nem. Azt például még most sem értem, az Örsön miért álltunk meg, és az ipari telep is nagyon fura fotóállomásnak tűnik. A hómezőt meg Kőbányán a gimi közelében a templomot értem, bár továbbra is azt gondolom, hogy - no offence - például a rakpartok, a Gellért-hegy környéke, stb. mégis érdekesebbek. Aztán lehet, hogy az snassz meg közhelyes, nem tudom. Azt mindenesetre megállapítottam, hogy nincs fotósszemem, mert ha lenne, akkor mindegyik kiállást értettem volna.
Eleve negyed órás késéssel indultunk, mert bevártunk még egy 3-as villamost, hátha hoz még fizető vendéget, aztán a Mázsa térnél már be is mondták, hogy mivel késésben vagyunk, kevesebb lesz a fotókiállás. Két perccel ezután jött a poén: az egyik pasi kétségbeesetten tapogatta végig a kabátját, majd közölte, hogy neki a telefonja ott maradt a pályán a templomnál, és vissza kell menni érte. És visszamentünk. Az egész villamos. Itt kell megjegyeznem, hogy úgy tűnt, ez egy összeszokott társaság, nem most fotóztak először együtt, és a telefonját elhagyó pasi is a társaság tagja. Felteszem, ha valaki külsős hagyta volna el a mobilját, akkor azért nem fordul vissza a villamos. A telefon amúgy meglett, és túl is élte a kalandot, ami szerintem eléggé döbbenetes.
Ezek után nem arra mentünk tovább, amerre eredetileg terveztük, hanem nem is tudom, merre, mindenesetre az Új Köztemető előtt kétszer is elhúztunk, ez biztos. Alaposan bejártuk Kőbányát. Fél 12-kor még mindig ott voltunk. Végül is a Haller és a Mester utcán keresztül éjfélre értünk a Mester utca/Ferenc körút megállóhoz, ahol újabb fotókiállás következett, és számunkra ez jelentette a végállomást. Nagyon sajnálom, mert Buda lett volna igazán szép, na meg aztán a Nagykörút, és pont ebből maradtunk ki. Elképzelni sem tudom, mikorra értek vissza a többiek a Bosnyákra, az mindenesetre nagy szerencse, hogy az eredeti tervekkel ellentétben mi végül nem kocsival mentünk, mert úgy tűnt, nincs a környéken parkoló, az utcán parkolással meg nem akartunk órákig játszani. Mivel az útitárs ma reggel utazott vissza Németországba úgy, hogy ő a sofőr, elég szívás lett volna mondjuk háromig-négyig villamosozgatni. Persze my bad, én azt hittem, ez egy másfél-kétórás program, és hát nagyon nem. Amúgy jó volt, lőttem pár szép képet a fényvillamosról meg a hóról, de azt hiszem, ennek a programnak alapvetően nem én vagyok a célközönsége, és legközelebb maradok a sima fényvillamosnál, a nem fotós változatnál.
Érdekes volt kívülállóként látni egy olyan társaságot, akiket a hobbijuk köt össze. Hihetetlen, milyen viták mentek azon, mekkora záridővel és milyen szögből kell fényképezni ahhoz, hogy szép legyen a kép, és milyen hisztiket tudott kiváltani, ha valakinek a képébe belelógott valaki, vagy egyéb okból lett homályos a fotó. Volt egy pár is, ahol a srácnak szülinapja volt, és ezzel az úttal ünnepeltek, de ők nem fotóztak, pedig a lánynak is tök profi gépe volt (szerintem - nem biztos), hanem beszélgettek egymással meg a többiekkel. Sokan minden évben jönnek erre a programra, amióta csak létezik ez a program.
Hazafelé úgy jöttem, hogy nem éreztem a lábamat, annyira elfagyott, és meg voltam róla győződve, hogy a pocsolyákban és hóban tapicskolástól (sosem megállóban álltunk meg, mindig a nyílt pályán, tehát ezeket nem lehetett kikerülni) beázott a bokacsizmám. Amikor hazaértünk, döbbenten állapítottam meg, hogy nem, nem ázott be, teljesen száraz a harisnyám meg a zoknim. Ennek nagyon megörültem - végre van egy normális csizmám, ami az extrém körülményeket is bírja! (Nem mintha sokszor akarnám majd kitenni hasonlóknak.) Egyszerűen csak átfagyott a pocsolyában meg a hóban, nekem meg lefagyott a lábujjam, és úgy érzékeltem, mintha vízben tapicskolnék, miközben nem, hanem csak hidegben.
Összességében érdekes tapasztalat volt, akár viccesnek is mondanám egyes momentumai alapján, de tényleg nem való nekem. (Az útitársnak meg pláne nem való, szegénynek.) De most már ilyet is láttunk, plusz van néhány szép képünk a fényvillamosról.
Érkezik a villamos
A program egy csomó profi vagy nagyon komoly hobbifotóst vonzott, igazából nem tudom, melyik csoport tagjai voltak ott nagyobb számmal. A Bosnyák térről indultunk, de nem a város felé, hanem az Örs irányába, ami nekem furának tűnt, de gondoltam, biztos majd onnan megyünk be a városba, végig a körúton, át a hídon, végig Budán, majd vissza.
Indulás előtt
De nem ez történt. Az Örstől továbbmentünk Kőbányára, elrobogtunk a Szent László Gimi előtt is, ahol az angolos tangyakomat csináltam 7 (!!!) éve, és közben számomra teljesen randomnak tűnő helyeken álltunk meg fotószünetre. Én alapvetően azt hittem, az a lényeg, hogy a szépen kivilágított villamossal megyünk szép helyekre, és lefotózzuk a szép helyeket meg a szép helyek előtt a villamost. De nem. Azt például még most sem értem, az Örsön miért álltunk meg, és az ipari telep is nagyon fura fotóállomásnak tűnik. A hómezőt meg Kőbányán a gimi közelében a templomot értem, bár továbbra is azt gondolom, hogy - no offence - például a rakpartok, a Gellért-hegy környéke, stb. mégis érdekesebbek. Aztán lehet, hogy az snassz meg közhelyes, nem tudom. Azt mindenesetre megállapítottam, hogy nincs fotósszemem, mert ha lenne, akkor mindegyik kiállást értettem volna.
Alapvetően így nézett ki egy-egy fotókiállás
Ez volt a hómező, ezt értettem. Szemből nem fértem hozzá, mert mindenki ott tömörült, és idegeskedett, ha valaki megpróbált odaférni, úgyhogy én megelégedtem ezzel a szöggel.
Eleve negyed órás késéssel indultunk, mert bevártunk még egy 3-as villamost, hátha hoz még fizető vendéget, aztán a Mázsa térnél már be is mondták, hogy mivel késésben vagyunk, kevesebb lesz a fotókiállás. Két perccel ezután jött a poén: az egyik pasi kétségbeesetten tapogatta végig a kabátját, majd közölte, hogy neki a telefonja ott maradt a pályán a templomnál, és vissza kell menni érte. És visszamentünk. Az egész villamos. Itt kell megjegyeznem, hogy úgy tűnt, ez egy összeszokott társaság, nem most fotóztak először együtt, és a telefonját elhagyó pasi is a társaság tagja. Felteszem, ha valaki külsős hagyta volna el a mobilját, akkor azért nem fordul vissza a villamos. A telefon amúgy meglett, és túl is élte a kalandot, ami szerintem eléggé döbbenetes.
A kőbányai templom, itt veszett el a telefon
Ezek után nem arra mentünk tovább, amerre eredetileg terveztük, hanem nem is tudom, merre, mindenesetre az Új Köztemető előtt kétszer is elhúztunk, ez biztos. Alaposan bejártuk Kőbányát. Fél 12-kor még mindig ott voltunk. Végül is a Haller és a Mester utcán keresztül éjfélre értünk a Mester utca/Ferenc körút megállóhoz, ahol újabb fotókiállás következett, és számunkra ez jelentette a végállomást. Nagyon sajnálom, mert Buda lett volna igazán szép, na meg aztán a Nagykörút, és pont ebből maradtunk ki. Elképzelni sem tudom, mikorra értek vissza a többiek a Bosnyákra, az mindenesetre nagy szerencse, hogy az eredeti tervekkel ellentétben mi végül nem kocsival mentünk, mert úgy tűnt, nincs a környéken parkoló, az utcán parkolással meg nem akartunk órákig játszani. Mivel az útitárs ma reggel utazott vissza Németországba úgy, hogy ő a sofőr, elég szívás lett volna mondjuk háromig-négyig villamosozgatni. Persze my bad, én azt hittem, ez egy másfél-kétórás program, és hát nagyon nem. Amúgy jó volt, lőttem pár szép képet a fényvillamosról meg a hóról, de azt hiszem, ennek a programnak alapvetően nem én vagyok a célközönsége, és legközelebb maradok a sima fényvillamosnál, a nem fotós változatnál.
Ezt is értettem. A fényvillamos másik oldalán még egy harmadik villamos is feltűnt átutazóban, de azt én nem fényképeztem le, mert közvetlenül mellettem egy állvánnyal fotózó pasi állt, aki attól is kiborult, ha valakinek az árnyéka beleért a képbe, hátulról viszont nem tudtam megkerülni, mert valami épület előtt álltunk, és innen nézve benne lett volna a pasi a képben, szóval a harmadik villamos nem is látszott volna. Nem panaszképpen mondom, csak elmeséltem ezt is.
Érdekes volt kívülállóként látni egy olyan társaságot, akiket a hobbijuk köt össze. Hihetetlen, milyen viták mentek azon, mekkora záridővel és milyen szögből kell fényképezni ahhoz, hogy szép legyen a kép, és milyen hisztiket tudott kiváltani, ha valakinek a képébe belelógott valaki, vagy egyéb okból lett homályos a fotó. Volt egy pár is, ahol a srácnak szülinapja volt, és ezzel az úttal ünnepeltek, de ők nem fotóztak, pedig a lánynak is tök profi gépe volt (szerintem - nem biztos), hanem beszélgettek egymással meg a többiekkel. Sokan minden évben jönnek erre a programra, amióta csak létezik ez a program.
Végállomás - számunkra
Hazafelé úgy jöttem, hogy nem éreztem a lábamat, annyira elfagyott, és meg voltam róla győződve, hogy a pocsolyákban és hóban tapicskolástól (sosem megállóban álltunk meg, mindig a nyílt pályán, tehát ezeket nem lehetett kikerülni) beázott a bokacsizmám. Amikor hazaértünk, döbbenten állapítottam meg, hogy nem, nem ázott be, teljesen száraz a harisnyám meg a zoknim. Ennek nagyon megörültem - végre van egy normális csizmám, ami az extrém körülményeket is bírja! (Nem mintha sokszor akarnám majd kitenni hasonlóknak.) Egyszerűen csak átfagyott a pocsolyában meg a hóban, nekem meg lefagyott a lábujjam, és úgy érzékeltem, mintha vízben tapicskolnék, miközben nem, hanem csak hidegben.
Összességében érdekes tapasztalat volt, akár viccesnek is mondanám egyes momentumai alapján, de tényleg nem való nekem. (Az útitársnak meg pláne nem való, szegénynek.) De most már ilyet is láttunk, plusz van néhány szép képünk a fényvillamosról.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése