Advent negyedik hete

Ilyen rosszul talán még soha ebben az életben nem álltam a karácsonyi készülődéssel. 10 nap van karácsonyig, ehhez képest a lakás romokban (mindjárt teszek ellene, a ma esti akcióterv, hogy fullra kitakarítom a szobát, utána a többi már gyorsan megvan), nagyon kevés ajándék van itthon, néhány már megrendelve, és majd valamikor érkezik az üzletbe (kivéve azt, amiről ma küldtek e-mailt, hogy 5 nap alatt rájöttek, mégsem lesz meg karácsonyig, bocs - kösz), és nagyon sok emberre még csak ötletem sincs. Ennek az az oka, hogy képtelen vagyok a karácsonyon gondolkodni, karácsonyi hangulatom sincs, mert 0-24-ben kitölti a gondolataimat a tanfolyam, de olyan szinten, hogy hetek óta már csak ezzel álmodom. Vagy óratervet írok álmomban, vagy a többiekkel beszélgetek tanításról, vagy ALP-n veszek részt (ez az, amikor előadod az oktatónak, mit terveztél az órádra, aki vagy bólogat, vagy csóválja a fejét), illetve órát tartok. Szellemileg olyan szinten vesz igénybe ez az egész, hogy már gondolkodni nem bírok, a legegyszerűbb logikai feladatot nem bírom megoldani, egyszerűen teljesen elhülyültem itt három hét alatt. Remélem, visszafordítható a folyamat.

Na de már a célegyenesben vagyunk. Még 3 nap és vége!!!! Jó, pénteken még be kell menni, de akkor már csak adminisztrálunk. Igazából nekem már csak 2 nap, mert szerdán megtartom az utolsó órámat, aztán részemről a fáklyás menet. De várom, te jó ég!

Múlt héten amúgy volt kurzusfelező értékelés, ki kellett tölteni egy 3 oldalas kérdőívet arról, hogyan értékeljük a teljesítményünket, aztán az oktatók is kitöltötték ugyanazt, aztán volt beszélgetés négyszemközt. Én kikaptam, hogy miért nem adtam magamnak jobb értékelést, és szanaszét dicsért az az oktató, akiről múlt hétfőn írtam, hogy ki vagyok rá akadva. (Az értékelés kedden volt.)

Már csak annyi kell, hogy kapjak állást Bécsben a csodálatos CELTA papírommal, és minden jó lesz. Na jó, a minden jóhoz még kell egy s más, de azért eléggé kell hozzá a munka is. Most képzeljétek el, mi lenne, ha a CELTA-val sem kapnék állást! Véget nem érő depi és hiszti a blogon (és élőben is), szóval inkább szurkoljunk nekem, hogy legyen munka :)

Amúgy még vannak események, főleg jók, de majd ezekről akkor mesélek, ha már biztossá váltak. Nem szeretnék elkiabálni semmit. Ja, meg majd lesznek bécsi képek is. Bécs nagyon szép. Már csak akkor lehetne szebb, ha hó is lenne, de hát ugye ez már nem az a kor.